Napok teltek el.Tamást közben eltemették, és minden rosszat elfeledve élték életüket a többiek. László minden gyógytornán ,és kezelésen részt vett becsületesen. Azon igyekezett,hogy minél előbb felgyógyuljon, ami többé kevésbé sikerült is neki. Az újabb sokk, hogy meghalt az öccse megint megerősítette abban, hogy igen is fel kel gyógyulnia. Meg itt van Sára, akit nagyon szeret, nem hagyhatja, és nem is akarja elhagyni, meg itt az üzlet, amit szintén nem hagyhat elveszni. Amíg a Kórházban tartózkodott megkérte Yvettet ,és férjét, hogy segítsék az üzletet vezetni Ellával együtt. Hisz Ő amúgy is ott dolgozott valamikor, és jártas a kereskedelemben. Yvett nagyon szívesen vállalta az új feladatot, hisz már alig volt miből megélniük, mert a férjének sem volt munkahelye. Azon aggódott csak, hogy mi lesz a kisfiával? - De László azt is elintézte, hogy az Óvodába felvegyék egyetlen unokaöccsét, akit nagyon megkedvelt,és új értelmet adott az életének. Minden nap egyre jobban javult az állapota,és már mankóval tudott közlekedni. - A Kórházat is hamarosan elhagyhatja , biztatta az orvosa.
Sára is közben felépült,és hazament , de naponta meglátogatta szerelmét, és beszámolt az üzletben történtekről. Egyik nap amikor megint bement Lászlóhoz, meglepetten látja, hogy nincs a szobájában a szeretett férfi. Nagyon megijedt, csak arra tudott gondolni, hogy biztosan valami baj történt.
Kirohant a folyosóra és kereste az ügyeletes orvost, hogy megtudja, - mi van Lászlóval? De ebben a pillanatban szembe találta magát a szeretett férfival aki egy hatalmas csokor virággal a kezében igyekezett a szobájába. Nem gondolta,hogy Sára hamarabb bejön meglátogatni,szerette volna meglepni.
Amikor Sára meglátta, a nyakába ugrott és össze vissza csókolta.
Megszűnt körülöttük a világ szinte beleremegtek egymás ölelésébe,és csókjaiba. Észre sem vették, hogy mennyien figyelik Őket a folyosón,és tapsolnak örömükben a fiatalok boldogságának. De csakhamar felocsúdtak , és kissé szégyenlősen elnézést kértek mindenkitől. Ekkor László megszólalt.
- Sára!.. szerelmem, hozzám jössz feleségül?
- Ez most leánykérés? - kérdezte izgatottan Sára.
- Igen Drágám !..Szeretném ha feleségül jönnél hozzám, együtt élnénk le életünket, és lennének
gyermekeink, akik olyan szépek lennének mint Te! - Már az esküvőt is megszerveztem , a hétvégén
meg is esküdhetünk!
- Akarod? - kérdezte László az ámuldozó lánytól, és elővette a jegy gyűrűt a zsebéből, hogy felhúzza
szerelme ujjára.
- Igen!..Igen!..Igen!- kiáltotta Sára örömében !
Ekkor át ölelte újból Lászlót, és forrón megcsókolta. Amint ajkuk összeért mindketten érezték, hogy Ők a
legboldogabbak a világon ebben a pillanatban, és senki nem állhat közéjük sosem!


VÉGE.

Válasz

Amint odaértek a Kórházba, felmentek a 2. emeletre,és Dr Bátori Lászlót keresték. A szobában lévő nővér, aki éppen az ágyneműt cserélte a beteg ágyán, csak annyit mondott.
- Talán a szerelménél megtalálják!
Mindhárman átmentek a női osztályra,ahol Sára feküdt ,és benyitottak a kórterembe. Valóban László ott volt a lánynál,és éppen arról beszéltek,hogy Tamást hogyan büntessék meg. Amikor meglátták a férfit Yvettet,és a kisfiukat ,valami rossz érzés fogta el Őket. Ezért László mindjárt meg is kérdezte.
- Talán valami baj van?
- Igen! .. - azt hiszem Tamás megbűnhődött a régi tette miatt.- felelte Yvett.
- Mi történt,elfogták a rendőrök, letartóztatták?- kérdezte idegesen László.
- Nem...- Meghalt !- szólt Yvett halkan.
László , és Sára - e szavak hallatán szólni sem tudtak, a meglepetéstől ,de nem értettek semmit sem,hogy mi történt. Ezután Yvett elmesélte,hogy Tamás követte hazáig, és ha a férje,és a kisfia nem érnek haza időben akkor Tamás megfojtja. Istvánka megakarta védeni,Tamás ,meg a gyereket megakarta ütni,de megmondtam neki,hogy a fia. Erre ideges lett elakart menekülni,de végül is a csukott ablakon kiugrott,és egy üvegszilánk a nyakába elvágta az ütőeret,és ,mire a mentő kiért elvérzett.
- De mielőtt meghalt,megmutattam neki a fiát, Istvánkát.- felelte Yvett.
Ezzel magához ölelte kisfiát,aki semmit sem értett a történtekből, csak odasimult Édesanyjához.
Lászlót és Sárát nagyon megrázták a történtek. Sára sírástól elcsukló hangon csak annyit mondott.
- Nagyon sajnálom , de a halálát mégsem kívántam !
- Most mi lesz az üzlettel? - kérdezte Sára a még mindig meglepett Lászlótól.
- Talán most nem ez az első , hanem a testvérem temetése!- felelte a férfi.
- De hát hogyan intézkedjünk,hisz mindketten kórházban vagyunk?
De ebben a pillanatban kinyílt a kórterem ajtaja,és Ella lépett be két rendőrrel együtt, hogy elmondják a hírt Lászlónak. Ella meglepetten látta,hogy Yvett és családja már a hírt közölték Lászlóval,és Sárával.
A rendőrök kikérdezték Yvettet,és Istvánt,hogy mit tudnak a balesetről,és a halál esetről.
Yvett elmesélte,hogy mi történt a házban, és csak annyit mondott végezetül.
- Nem kívánom feljelenteni Bátori Tamást, éppen eléggé megfizetett azért amit elkövetett.
- Megbocsájtottam neki, nyugodjon békében!- felelte.
A rendőrök ezzel elmentek ,és lezártnak tekintették az ügyet. A szobában maradottak, csak néztek egymásra,és senki sem tudott mit mondani a másiknak.

Válasz

Amikor odaértek látták,hogy Tamás nagyon rossz állapotban van,és minden csupa vér. Ella aki szorosan befedte a Tamás nyakán lévő sebet,hogy ne vérezzen,elkezdett kiabálni,
- Hívják már a mentőt,vagy orvost,hisz itt vérzik el ez a szerencsétlen.
Közben hallani lehetett a távolból ahogyan a rendőrautó szirénázva közeledett, mert István kihívta Őket.Tamás már alig tudott beszélni,ezért intett Yvettnek,hogy menjen közelebb,és hajoljon le hozzá,mert szeretne mondani valamit.Yvett először csak nézte a vérző férfit,és szinte nem érzett iránta semmit,még csak szánalmat sem.De azért közelebb ment,és letérdelt a vérző Tamás mellé,aki így szólt.
- Tudom,hogy megfogok halni, de kérlek bocsáss meg azért amit tettem veled, de a kisfiunkból nevelj
becsületes embert,és ha nagy lesz mond meg neki ki volt az apja!
- Ki? hát egy gazember!- felelte Yvett idegesen.
- Kérlek ne tedd ezt! Bocsáss meg mindenért,és kérlek légy testvérem László,és Sára segítője!- mondta
már alig hallhatóan Tamás.
Aztán intett Istvánnak,és mondta neki,hogy apja helyett legyen apja a kisfiának!
- István csak annyit mondott..- mindig is az Én fiam volt ,és az is lesz.- Nem vagy méltó Apának!
Tamás még szólni akart, de már a torkában lévő vértől elkezdett fulladozni , amikor Yvett hirtelen elsietett,
és elvette a szomszédtól a gyereket,és odavitte Tamáshoz, hogy még mielőtt meghal lássa gyermekét.
Tamás amikor meglátta kikerekedett mind két szeme,és csak annyit tudott szólni.
- Kisfiam,.. fiam! - nyúlt volna felé,hogy megfogja a kezét,de hirtelen, elcsuklott a hangja.
Már nem érte el a gyermeke kezét, mert közben meghalt.
- Ki volt ez a bácsi?- kérdezte Istvánka.
- A neve Bátori Tamás, aki egy olyan ember volt , aki valamikor rosszat tett,de még is Téged neki
köszönhertlek.- felelt Yvett.
A gyerek nem értett semmit,ezért odaszaladt Istvánhoz,átölelte és így szólt.
- Apa ez a bácsi ugye nem bánthat minket?
- Soha ! De nem is engedném,hogy valaki bántson, drága kisfiam.- felelte István.
Ekkor már a mentősök is odaértek,de csak a halál beálltát tudták igazolni.Ezért letakarták Tamás testét,és hívták a halottas kocsit,hogy vigye el a holtestet az utcáról.
István kézen fogta feleségét Yvettet, és kisfiát Istvánkát,és elindultak a Kórházba,hogy elmondják a történteket Lászlónak, és Sárának.

Válasz

- Igen , jól hallottad, a Te fiad azon az estén fogant amikor az irodában megerőszakoltál! Aljas gazember
vagy és ezért megfizetsz, börtönbe kerülsz! - felelte Yvett magából kikelve.
Ezzel hirtelen kihasználta Tamás meglepetését ,gyorsan kiszabadította magát karjaiból ,felkapta kisfiát, és rohant férjéhez. István még mindig alig tért magához a hallottak miatt, közben fölvette a telefont és telefonálni kezdett. Ahogy meglátta a feleségét a kisfiával felé szaladni , gyorsan felkelt a székből,és eléjük sietett,hogy minél előbb segítsen szeretteinek.
De ebben a pillanatban Ella is megjelent az ajtóban, mert követte Tamást,és Ő is szinte mindent hallott ami lejátszódott a szobában. Nem akart hinni a fülének, ezért felkiáltott.
- Te aljas szemét !- mond, hogy nem igaz amit tettél?- ez ugye csak rágalom ? -Hívjátok a rendőrséget,
az ilyen gazembernek börtönben a helye! - üvöltötte.
- Én már kihívtam Őket! - felelte István zaklatottan.
Tamás amint felocsúdott,hogy mi történik körülötte , ki akart szaladni az ajtón, mert nem akart rendőrkézre kerülni, de István útját állta. Ekkor hirtelen megfordult,és a csukott ablakon kiugrott az utcára. Az ablaküveg csörömpölve kitört, és mint a szikra szanaszét repültek az üvegszilánkok. Pistike nagyon megijedt ezért elkezdett sírni és kiabálni.
- Anyu!- Apu! - félek!- Ugye nem bánt a bácsi minket?
- Nem kisfiam !- szólt István és szorosan magához ölelte a gyereket.
- Téged soha nem bánthat, és nem vehet el Tőlem senki, drága kisfiam !- felelte István.
A gyerek erre szorosan átölelte Apja nyakát ,és hozzábújt reszketve. A férfi közben Yvettet is magához ölelte, és csak annyit mondott.
- Ezt mért nem mondtad el nekem soha sem Kedvesem ?- kérdezte feleségét.
- Mert féltem , hogy akkor elhagysz,és nem szeretsz!- felelte sírva Yvett.
- Szegénykém, min mehettél keresztül, és milyen fájdalmat,és titkot őriztél addig a szívedben?- de ez
a gazember mindenért megfizet ígérem!- mondta István.
Közben amint így beszélnek, csak most térnek magukhoz, hogy Tamás kiugrott az ablakon.Gyorsan odarohantak, és látták, hogy kint fekszik az utcán és tiszta vér az arca és a keze. Körülötte vértócsa,és
a nyakából egy üvegszilánk áll ki, ahonnan csak úgy spriccelt a vér, mivel az ütőeret érte.
- Gyorsan hívjon valaki mentőt !- ocsúdott föl Ella elsőnek.
Azzal kirohant a férfihoz, és közben szoknyájából tépett egy darabot,és rátette a Tamás vérző nyakára.
Akkorra már többen is álltak az utcán,és mindenki izgatott volt!...-Meg fog halni!..- Elfog vérezni. kiáltották.
Yvett is kirohant Istvánnal, aki közben a reszkető kisfiút átadta az egyik szomszédnak,hogy vigyázzon rá,
és Ő is odasietett a vérző Tamáshoz.

Válasz

Yvett gondolta talán még jobb is így. Gyorsan elkészíti a meglepetés vacsorát,és közben úgy döntött, itt az idő,hogy mindent elmeséljen a régi időről,és kisfiáról a férjének.Amint így töpremg, egyszer csak nyílik az ajtó,aminek éppen háttal állt. Azt hitte szerettei jöttek meg, és csak úgy odakiáltotta.
- Csak, hogy megjöttetek,mindjárt kész a vacsora! - fontos megbeszélni valónk van Drágám!
- Nekem is Veled! - hallotta a hangot,ami nagyon idegen volt számára.
Amint megfordult,egy férfit pillantott meg a nyitott ajtóban. Nagyon meglepődött,és csak annyit tudott ijedtében kiáltani.
- Maga kicsoda, és mit keres itt?- vonta a férfit kérdőre.
- Egy régi ismerős , Tamás vagyok! - Talán nem ismersz meg?- szólt ingerülten.
Yvett most ismerte csak fel a férfit ,aki pár éve megerőszakolta, ezért hirtelen felkiáltott!
- Takarodj a házamból, Te gazember, mindjárt rendőrt hívok!- Semmi keresnivalód itt!- Nekem van
elszámolni valóm veled!- és hirtelen felkapta az asztalon lévő vázát, és a férfi felé dobta.
Erre Tamás nagyon begurult,és odarohant Yvetthez,és megfogta a nyakát. A lány nem tudott kiszabadulni
a kezei közül,de ekkor hirtelen belépett a lakásba István ,és Pistike!
A gyerek amint meglátta,hogy egy férfi bántja az anyját odarohant,mintha segíteni tudna.Tamás felemelte a kezét,hogy megüsse a gyereket,de Yvett elkiáltotta magát.
- Meg ne próbáld, hisz a Te fiad!
Ebben a pillanatban Tamásnak a levegőbe maradt a keze az ámulattól, István meg belerogyott a mellette
lévő székbe, az elhangzottak hallatán.
- Mit mondtál?- Jól hallottam? - tört ki Tamásból.

Válasz

Tamás amint mormog magában,Ella lépett oda hozzá!
- Hát Te , hogy kerülsz ide? -kérdezte a férfi.
- László küldött,hogy szeretne veled beszélni,gyere velem a kórházba.- Biztosan a kiküldetés miatt ,mert
két nap és utazni kel, különben, elveszítjük az üzletfeleket. - mondta Ella.
- Kit érdekel most az üzlet,ettől fontosabb dolgot kel elintéznem!- felelt Tamás.
- Mi van veled ?- megrémisztesz, valami nincs rendben? - még nem láttalak így kikelni magadból!
- Neked ehhez semmi közöd! - törődj a magad dolgával! - felelte idegesen a férfi.
- De hát mi van veled? - bánt valami?
- Menj el,és hagyj békén! - kiáltotta most már Tamás a lányra.
Erre mindenki odafigyelt aki a vendéglőben volt, el sem tudták képzelni, mi lehet a baj. De ebben a pillanatban Tamás amint kinézett az ablakon,megpillantotta Yvettet,és hirtelen felugrott az asztaltól,és kirohant az utcára.De közben odakiáltotta Ellának!
- Mondtam,hogy hagyj békén! - menj el, meg ne tudjam,hogy utánam gyere,mert nem állok jót magamért!
Ella ezekre a szavakra nagyon megijedt,és el sem tudta képzelni mi lelte Tamást. Gondolta, most mikor már majdnem elutazunk,és kettesben lehetek vele, pont most, őrült meg tisztára?
Tamás amint meglátta Yvettet, hogy a lány észre ne vegye , beült a kocsijába, hogy kövesse hova megy. Yvett nem vett észre semmit,és Ő is elindult a kocsihoz,hogy hazamenjen családjához. A kocsiból még visszanézett a Kórházra,és akaratlanul is kimondta amit gondolt.
- Tamás, előbb utóbb Te is megfizetsz amit velem tettél, és idekerülsz nemsokára!
Azzal elindult mit sem sejtve a lakásuk felé.Tamás óvatosan követte a kocsit,és azon ügyeskedett,hogy észre ne vegye a lány , hogy követi és, hogy szem elől ne tévessze. Közben Yvett még egy üzletbe is bement vásárolni a vacsorához, gondolta ma finomat főz, mert végre megtalálta azt a férfit aki pár éve megerőszakolta. Végre elégedettség ült ki az arcára, és elkezdett beszélni a kocsiban.
- Megvagy Te gazember!- Nem soká megbánod amit velem tettél! - Megfizetsz a bűnödért.
Ezek a gondolatok még jobb kedvre derítették,és majdnem nem vette észre, hogy már a házuk elé ért.
Gyorsan kiszállt a kocsiból,összeszedte amit vásárolt,és nagy sietve berohant a házba. Amint be ért hangosan kiabálni kezdett.
- Megjöttem ! István, kisfiam Pistike, merre vagytok?- de válasz sehonnan sem érkezett.
Végig rohant a lakáson, de azt üresen találta, csak egy papírfecni volt az asztalon.
- Drágám elmentünk Pistikével a játszótérre, nemsoká jövünk! - aláírás István.

Válasz

Amint László kigurult a kerekes székkel a kórteremből, Sára úgy gondolta pihen egy kicsit,mert nagyon felzaklatták az események,és nagyon elfáradt. Lefeküdt,megpróbált elaludni,de amint becsukta a szemét, Tamás arca jelent meg előtte rémülten,amint kisietett a szobából.
- Ez nem lehet,hogy ilyen gazember legyen?- Hisz Én szerettem, és olyan becsületesnek tűnt,hogy lehet
valaki ilyen aljas?!- mondta ki hangosan amit gondolt.
Addig - addig forgolódott az ágyban, és töprengett, míg végül végre elnyomta a fáradság, és elaludt.
László amint visszaért a kórtermébe, telefonálni akart Tamásnak, mert szeretett volna vele találkozni, de testvére telefonja ki volt kapcsolva. Ekkor Ella jelent meg zaklatottan , aki semmit sem értett,hogy mi történik körülötte. László megkérte a lányt, hogy keresse meg testvérét mert beszélni szeretne vele.
- Talán a konferenciáról? - Valami baj van?- Hisz mindenki olyan ideges! - kérdezte Ella főnökét.
- Majd mindent időben megtudsz,csak kerítsd elő nekem föltétlen, de minél előbb!- szólt ekkor László,
aki hirtelen felakart állni a kocsiból,de visszazuhant a székbe.
Az orvosa és a gyógytornász éppen akkor jelent meg,és meglepetten vették észre ,hogy mit akar.
- Ez nem megy egyik napról a másikra, ezért sokat kel gyógytornára járni!- Látom az akaratot, hogy
felakar épülni,de ez nem kevés idő !- mondta az orvos.
- Láttam amikor a másik szobában volt,hogy ott is próbálkozott. Bár, ennek örülök, de ez egyedül nem fog
sikerülni.
- De Nekem újból járnom kel !- az nem lehet,hogy a székbe maradjak!
- Nagyon sok a tenni valóm, és a család becsülete forog kockán! - fakadt ki László.
Eközben Tamás amint kirohant, a Kórházzal szemben lévő kis vendéglőbe beült,hogy kilesse Yvettet,mikor hagyja el a Kórházat,és úgy gondolta,hogy követni fogja. Meg akarta tudni hol lakik a lány és mit keres itt,akit már öt éve nem látott. Az is megfordult a fejében,hogy biztosan valakinek elmesélte a vele történteket,és Ő ettől nagyon megijedt, mert félt, hogy feljelenti a lány, és börtönbe csukját.
- Ez nem történhet meg!- Ez nem lehet! - Börtönbe nem megyek!- beszélt magába.

Válasz

Közben mindenki csendesen kiosont a kórteremből,és magukra hagyták a fiatalokat. László amint kiszabadult szerelme karjaiból, meglepetten vette észre, hogy az a nő aki megakarta ölni nincs már a szobában.Csak ketten voltak Sárával. Ettől ideges lett,és hívni akarta a biztonságiakat,de Sára visszatartotta.
- Most hallgass meg Kedvesem,elmondok neked valamit,amitől megváltozik a véleményed!- szólt a lány.
- De hát az a nő itt volt,mért engedték ki? -Hívjuk a rendőröket, megszökik!- felelte László.
Ekkor Sára elmesélte neki,hogy valójában nem is Öt akarta bántani Yvett, hanem Tamást kereste,és azon akar bosszút állni,amiért tönkre tette az életét,és megerőszakolta. László nem akarta mind ezt elhinni,hogy a testvére ilyen gazember lenne. Ezért így szólt a lányhoz.
- Majd Én megtudom az igazat, és ha ez igaz megbüntetem a testvérem!
- Te ne avatkozz ebbe bele, ez a kettőjük dolga!- felelte Sára
Sára azt is elmesélte, hogy Yvettnek van egy kisfia a ki Tamástól való, de a férje úgy tudja, hogy az övé!
- Akkor van egy kis unokaöcsém?- Őt látnom kel,és nem hagyhatom, hogy szegény körülmények között
nőjön fel!
- Ha ez mind így van ,segíteni fogok Yvetten és családján,de meg kel tudnom az igazat, Tamás szájából
akarom hallani, mi az igazság ! - szólt idegesen László.
Azzal megcsókolta újból Sárát, aki egyáltalán nem ellenkezett, és kigurult a kórteremből, de még vissza szólt a lánynak.
- Majd jelentkezem,de ha Tamás jönne ne mondj neki semmit,hogy tudjuk a titkát!

Válasz

Yvett abban a pillanatban nem ismerte fel Tamásban azt a férfit ,aki megerőszakolta,és akin bosszút akar állni. Sára ocsúdott föl leghamarabb a rémületből, és odaszólt Yvettnek
- Ő volt az akiről beszéltél, felismerted?- kérdezte izgatottan.
- Nem láttam rendesen az arcát, nagyon megváltozott!- közelebbről kel megnéznem. - szólt a nővér.
- Ti miről beszéltek?- Inkább rendőrt kel hívni! Még szóba állsz ezzel a nővel aki megakart ölni és aki miatt
így kel élnem az életem? - Kérdezte László.
- Majd mindent megértesz! Mindjárt elmesélek valamit, csak kérlek hallgass meg!-csitította Sára.
László még mindig nem tudta felfogni,hogy mi történik körülötte, de nagyon meglepődött ,amikor a lány közelebb húzta a kerekesszéket az ágyhoz,és hirtelen forró csókot adott a szájára. Ahogyan a szájuk összeért szinte mindketten beleborzongtak abba a kellemes érzésbe amit már a fiú oly régen várt,hogy megtörténjen. Sára maga sem értette mi lett hirtelen vele, hisz Tamást szerette. De amikor László megcsókolta,és véletlen hozzá ért a melléhez kellemes érzés járta át egész testét ,és elalélt a fiú karjaiban.
A szobában lévő emberek, csak nézték a két fiatalt ,és nem értettek semmit.Egyedül Yvett tudta, hogy mi történik kettőjük között. Elmosolyodott,és csak annyit tudott mondani.
- Kérlek benneteket bocsássatok meg, legyetek nagyon boldogok! - és kisietett a kórteremből.
László szólt volna még valamit,de Sára ekkor megint forrón megcsókolta. Ő nem tiltakozott,és hagyta, hogy mind ez megtörténjen. Most igazán boldog volt.

Válasz

Sára nagyon meglepődött Yvett hirtelen megjelenésének,és ezért úgy tett mintha a haját simogatná,és közben integetett a kezével a belépő lány felé., de Ő tudomást sem akart venni róla. Odalépett az ágy mellé,és szembefordult a tolószékben lévő férfival,és megszólította.
- Uram elnézést kel kérnem Öntől,de legyen szíves most elhagyni a szobát, mert kiszeretném cserélni, a
beteg katéterét! - felelte.
László aki közben fogta Sára kezét lassan elengedte, majd szájához emelte, és ránézett a nővérre.
Amint meglátta, hogy kivel áll szemben szinte akaratán kívül hirtelen majdnem kiugrott a tolószékből, nem sok kellett volna hozzá,hogy elkapja a nővér kezét. Ezen Sára és a a nővér is meglepődött, de legjobban a szobába belépő orvos.
- Uram Ön szinte felállt a kocsiból!- mi történt ? -kérdezte izgatottan, és odalépett a férfihoz, hogy
segítsen neki visszaülni a kocsiba.
- Magát valami trauma érte,és elfeledkezett arról,hogy megbénult,és ennek köszönhetően szinte majdnem
talpra állt.Ez nagyon jó jel, az is lehet,hogy újból tud majd járni!- szólt a doki.
-- Még kérdezi, hisz itt áll előttem az a nő, aki miatt a kocsiba kerültem! -és rámutatott a nővérre.
- Azonnal hívják a rendőrséget , igyekezzenek,ne hogy megszökjön megint.- könyörgött László.
Ezzel elkezdett kiabálni.
- Segítsenek!..-Rendőrt,..rendőrt, mert ez az a nő, aki megakart ölni.- kiabált egyre hangosabban.
Sára próbálta csitítgatni a férfit, hogy hallgassa meg, de az csak kiabált továbbra is.
- Rendőrt!..rendőrt.. gyilkos !
A szobába ekkor már több orvos, nővér ,és más szobákban lévő beteg is ijedten berohant,mert nem értették mi történt!
- Ő volt!.. Ő volt!.. -kiabált még mindig László.
- Hallgass már el ne kiabálj, mert megrémítesz mindenkit!- csitítgatta Sára a férfit.
Ebben a pillanatban Tamás, és Ella jelent meg a szoba ajtajában. El sem tudták képzelni mi ez a nagy kiabálás, de Tamás amint meglátta Yvettet, hirtelen kirohant a szobából.

Válasz