Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Vida Zoltán indította 12 éve
El loptam én
El loptam a fényes égről minden csillagot,
neked kedvesem én egyet ott hagyok.
Azt is csak azért, hogy hozzám el találj,
hogy fényre várva te egem ma hazavárj.
S azt kérded, akkor mi maradt az égen?
Sötét lesz szívemben marad reményem?
Gyere közelembe, s nézd neked mit adok?
ha hozzám bújsz, mindazt majd láthatod.
Szívemben világítanak a lopott csillagok.
Tedd mellé a forró, de didergő szerelmed,
azt a mosolygós szád, az édes könnyed,
Mert ha valaki, egyedül azt te érdemled.
Karjaidban, s lelkeden ma ujjá születtem,
a hosszú álmomból végre fel ébredtem.
De csak egy pillanatra,hogy újra aludjak,
hogy végtelen mezőkön veled bolyongjak.
Össze húzom magamon a kopott kabátom,
s elindulok ablakodhoz kicsinyke virágom.
Ott boldogan kuporodom édes magányba,
lélegzeted, remegő lelked ölelem karomba.
S ha a pirkadat ott találja kóborló testem,
senki ne gúnyoljon, vagy nevessen engem.
Mert a koldus békére lelt, lelke távolodik,
haldokló lénye szabad, lassan alkonyodik.
Végtelen mámorából soha fel nem ébred,
ő szabadon, boldogan mondja a meséket.
Arcán lopva kóbor könny csepp búcsúzik,
szája sarkán mosoly, csendesen haldoklik.
Kopott kabátja alól fény száll az ég felé,
a lopott csillagok azok, a drága kedvesé.
Ernyedt karjai alól egyenként megszöknek,
szállnak fel az égre, hol valaha születtek.
irt:
Vida Zoltán.
Hozzászólások eddig: 3
Vida Zoltán üzente 12 éve
Vida Zoltán üzente 12 éve
Erica Tailor üzente 12 éve
Zoltán, miért pont a fórumban írtad?? Amúgy jó vers, bár már nem nagyon látom, majd holnap még egyszer elolvasom...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás