. Léda üzente 6 éve
Váó, ezt nevezem! Csodás mondatok, csodás világ! Szinte már a legelején beszippantottál... de nem is várnék mást tőled! ;)
László Levente üzente 6 éve
Nahát ez valami elbűvölő, nagyon jó az indítás. Nem is értem, hogy lehet egy "magadfajtának"- itt a szakmádra célzok- ekkora fantáziája?? :D Vagy lehet, hogy írónak születtél? :)
A mondataid néha olyanok, hogy az ember teljes elméjével kell koncentráljon, ami lássuk be, betört fejjel nem könnyű. :D
Na de, összességében szép volt, jó volt, megyek tovább!
Amie Mon üzente 6 éve
Elég határozatlan szoktam lenni, vagy nem?! Szóval hülyeséget nem szoktam hajtogatni, inkább százszor utánanézek, és ezt még korábban néztem meg én is, mert először én is refleksziónak, vagy minek írtam, de így 'x'-szel van a visszatükröződés. Nekem tetszik :) Ha még lesznek tükrök, akkor jól jegyezd meg ;)
Ócsai Norbert üzente 6 éve
Amie Mon üzente 6 éve
Május személye meríti majd ki az egészségügyi személyzetet, de ígérem, hogy csak nagyon enyhén :D
Kissé mégis öregnek érzem magam a meséhez, mégsem a fantasy az igazi, de azért befejezem :)
Igazad van abban, hogy az írásaim sosem a kiegyensúlyozott békesség jegyében íródnak, az sem az én világom. A babaház az igazim, még a Norát is elhülyéskedtem állandóan.
A "grrrr" - természetesen igazad van :)
A reflexióban nem!
Ésésés, nekem is Március a kedvencem ;)
Köszönöm, hogy itt vagy :)
Ócsai Norbert üzente 6 éve
Jeleeeen!
Nolám, egy orvosok nélküli történet? :) Vagy talán korai ez a megfigyelés és Szeptember tartogat egy-két doktorátusi diplomát a zsebében? :)
(Szepszis - Szeptember, illene; )
Őszintén bevallom, Ezzel a felálással még nem hiszem, hogy találkoztam volna. Legalábbis biztos, hogy nem a közelmúltban, mert nem emlékszek semmi hasonlóra. Személyesített hónapok? Remek egy kreatív ötlet, és párosítva a te egyedi, már-már szürreális világépítő stílusoddal/jegyeddel egy élethűen színes és változatos képet tár elénk, tele furcsaságokkal és fantáziaelemekkel.
Lehet, hogy a Fantasy műfaj valóban az a tér lesz, ahol a leginkább ki tudsz teljesülni; Ennek én biztosan látom itt a jeleit.
Amit élesebb kritikának fel szeretnék hozni az a többi történeted során is jelen lévő érzelmi viharokban tomboló karkaterek sora, akik mintha hullámvasúton lennének, úgy kiabálnak fel minden második mondat során valamilyen érzelem keretében.
Ezt szintén egy névjegyeddé vált dologként kezelek, ami meghatározza a meséidet, bár nekem gyakran furcsa. És talán ezért is, bár keveset láttunk még belőle, máris Március a kedvencem, mert felettébb stabil a karaktere. Az mellékes, hogy az én reggeleim is hasonlóan telnek :D
Az utolsó dolog pedig:
" – ANYA!!! Kávét, de azonnal! Grrr!!! "
Az a 'grrr' élesen szemet szúrt nekem :D Nem lehetett volna inkább megmutatni a frusztráltságát azon csodaszép szóképeiddel, ahelyett, hogy kimorogja? Olyan hatást keltett így, mint amikor a kezdő színész nem tud dühöt játszani, ezért inkább morog egyet jó hangosan, minden érzelem helyett.
***
Utolsó, Tényleg! :D
"Reflexió" - Reflekció*
Amie Mon üzente 7 éve
Igen, én is azt hiszem, hogy néhol orrvérzésig fokozom a már fokozhatatlant - röhögtem is közben, a fennköltség hamar csap iróniába :)
Talán egyszer írtam mesét régebben, úgyhogy valójában elég ismeretlen és furcsa még a terep, hogy ne úgy gondolkozzak, ahogy a valóság talaján kellene. Sokkal több lehetőséget enged a fantáziának - és ez egyszerre nehéz is: megszabadulni a valóság kötelékeitől, amit már úgy megszoktam.
Nagyon örülök akkor, hogy nem olyan béna :) Köszönöm, hogy olvastad!
Vincze Gyula üzente 7 éve
Meseszépen megírt történet, itt ott talán túl toltad a mondatokat, de lehet csak én éreztem néhol nehezebben követhetőnek. Viszont ez a fantasy nagyon jól áll neked, hihetetlenül jól építed a világot, és szerethetőek a szereplők. Nem is tudom, mit írjak, engem elvarázsoltál. Írásaidnak mindig különleges hangulata van, ennek kiváltképpen. Örülök hogy új történettel jelentkeztél, ezt követni fogom.