Amie Mon üzente 7 éve
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Amie Mon üzente 7 éve
De, nagyon sokszor említek helyet. Az első rész Chatham, a sugárutak, East side-ról költöznek az Avalon Park részre, tudod a Dante street, Washington park, St. Anne zárda és Bronzeville is valós, mindez Chicago-ban.
A nagypapa meg elsorolta egyszer a híreket, úgyhogy sehogy sem stimmel, vagy hát csak így, neccesen.
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Én tökéletesen elfogadom azt is, hogy ez ez egy alternatív idővonal, ahol kicsit előrébb van a technológia :D Elvégre, ha jól emlékszem eddig egy neves földi hely vagy esemény sem volt megemlítve a történet folyamán, tehát én nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy ez nem is a mi pontos történelmünk során játszódik.
Játszódhat nemes egyszerűséggel Nora világában is, ahol szókimondottan volt Harmadik Világháború - Az is egy alternatív idővonal.
Amie Mon üzente 7 éve
Bodor Áron üzente 7 éve
Háátöö...
"Az első GSM hívást 1991 július 1-én indították. Harri Holkeri korábbi finn miniszterelnök Kaarina Suoniot, Tampere polgármesterét hívta föl. "
"Magyarország első GSM-szolgáltatása, 1994. március 26-án indult."
Bár ugye nem itthon vagyunk elvileg.
Az analóg: "The first analogue cellular system widely deployed in North America was the Advanced Mobile Phone System (AMPS).[33] It was commercially introduced in the Americas in 13 October 1983, Israel in 1986, and Australia in 1987." Elvielg lehetett 1988-ban, ha nem Magyarország.
Itthon 1990-től volt.
Amie Mon üzente 7 éve
Pfff. Szívás. Minden részben van mobil. Talán nem sms, de mobil az az összes 88-asban van. Nyakon szúrom magam. Talán mobil már van. 84-re tippelném, de inkább nem nézek utána.
Hát, elég nagy a kavar, de ha ez vigasztal, én azért átlátom, meg nem vesztem el benne, meg lesz kiút, meg majd világosodni fog, vagy csak merem remélni. Köszi az észrevételeket!
Bodor Áron üzente 7 éve
"1992. december 3-án küldte el mobiltelefonjáról Neil Papworth brit mérnök az első rövid szöveges üzenetet, röviden SMS-t, a távközlés egyik történelmi lépéseként." - Wikipédia
Lehetne egy cetli az íróasztalán, vagy felhívja valaki a vonalason, vagy beszalad valaki vele az ajtón, nem tudom, de 88-ban még nincs SMS
Egyébként még mindig érződik az összeszedetlenség a regényen, vagy csak én nem értek még sok mindent. Ha a Nora-t vesszük, majdcsak összeáll, de egyelőre még csak remélem
Amie Mon üzente 7 éve
Bodor Áron üzente 7 éve
Amie Mon üzente 7 éve
Azt hiszem, negyedszerre vagy ötödszörre írom át ezt a regényt, mindenesetre 13 éve szenvedek rajta, dobáltam ki a kukába...Szóval élvezetnek nem mondanám az írását, inkább amolyan kényszeres szóhányás :D ...Mindenesetre ez a legérthetőbb verzió, a régebbikben részekként ugrott a sztori ide-oda mindenféle évszámozás, meg tagolás nélkül. Olyan volt, mint egy félkemény hányás...mint amikor kijön a macska torkán egy bazi nagy megemésztetlen szőrhányás - bocs.
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Nem is mondtam, hogy rossz az időugrás, csak rájöttem, hogy engem ez szokott megzavarni az előző fejezetek során. Már hozzászoktam, itt már nem volt vele gubanc! :) Természetesen jó az, ha szereted, hiszen úgy is kell írni, ahogyan szereted. :) Különben az írás munka lesz, nem hobbi, azt pedig már az ember inkább kényszerből csinálja, mintsem élvezetből :D
---
És ezért is jók az elmés karakterek, mert nem csak abból állnak, amit a felszínen mutatnak, hanem egy messzemenően komplex egyéniség lakozik a felszín alatt. Teljesen kiismerni az ilyen személyt az egy teljes kaland!
Amie Mon üzente 7 éve
Hát perszeee... :)
Az elmés személyek csak addig izgisek, míg ők az okosabbak. Ha lehúzod ezt róluk, rájössz, mennyire nehéz felfogni/emlékezni/érezniük a világ minden rezdülését. Abban a pillanatban belefagynak a sebeikbe, és ha abba nem, akkor a kompenzáló következményeikbe. Fel lehetne nézni rájuk, ha mindezt elbírnák, de rendszerint nem képesek, viszont brilliáns harcosok...valóság teremtő harcosok. Ezek után nyilván fel sem merül senkiben, hogy Ava nárcisztikusan sokkal neurotikusabb - még - Nate-nél is. Tudod, mi ez? Varázslat a szavakkal, hipnózis...Ava boszorkány és kész :D
Azon gondolkozom, hogy idősíkváltáskor kéne írnom egy rövid összefoglalót, hogy ne kelljen újra bele olvasni a 10 résszel korábbi 5 részbe.
"'Amit ott megtanulunk, az itt még nem érvényes; amit itt látunk, az ott Már nem érvényes"
...de én pont ezt szeretem benne. Az emberek lineárisnak élnek meg minden sztorit, az életük történetét is. Pedig az idő relatív, a dolgok pedig nem egymás következményei, nem egymásra épülő építőkockák, hanem mintázatok. Nem pontok, hanem a pontok együttállásakor kialakuló minták. És ráadásul állandóan alakuló, változó pecsétek. Hát, én sem akartam leírni hogy Anne és Dee megszületett ekkor és akkor, felnőtt így és úgy, és közben ez meg az történt, aztán kész, meghalhatunk.
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóh, Michelle - Shelly; Hát persze!
Eme rész fénypontja egyértelműen Ava volt. Imádom az ilyen kifinomult, elmés személyeket :)
Megint egy időugrás, ezúttal 88-ba. Eltelt egy hosszú bekezdések sorozatába, mire megszoktam/felfogtam az új idősíkot. Szerintem, az én részemről, a legtöbb helybeni zavart ez okozza nálam - Fejezetről fejezetre más időpontból nézni az információkat. 'Amit ott megtanulunk, az itt még nem érvényes; amit itt látunk, az ott Már nem érvényes;" stb. Bőven kell figyelem és jó memória, hogy ötrészenként újraalkossuk a történetetfonalat.