Ócsai Norbert üzente 7 éve

Jaj, de aranyos! A hozzászólások legalább olyan szeretnivalóak voltak, mint maga a történet :D

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

A kis óvatos duhaj :))) Biztosan rád hasonlít, ahogy az enyém rám, úgyhogy nem róhatom fel neki, ha a nyugalom cseppnyi szikrája sem része a lényének.

Utolsó off:) a 6:45 stimmel, de nálunk inkább 00-nál kezdődik a vége!! Viszont hat teljes óráig csend van. Az sem mellékes :)

Válasz

pásztor pálma üzente 7 éve

Szívmelengető történet :) Jó dolga van a kisfiadnak, hogy ilyen esti meséket kap :)

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Az enyém nem mászott ki másfél évesen, de amikor kijött kétszer annyin, nem fejjel ment a falnak, lábat feltesz, egyensúly áthelyez, leérkezés az ágy melletti székbe megtervez, kivitelez, képembe mosolyog...
Igaz, 18 hónaposan meg odasétált a mezőgazdasági gépek köz, megtekerte az egyik tárcsáját, és közölte, hogy "rendsordó" (pontosabban "jendsodjó"). Na azt nem hittem el. Elvittem a gyereket tizenöt métert, visszamutattam:
- Mi az?
Odaszaladt, megforgatta.
-Jejdsodjo.

Na, szétoffoljuk az oldalt :)

Amúgy szinte percre pontosan 6:45-kor jön át, és este 9-10-ig nem alszik. Szóval ismerem a problémád.

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

Valamit nagyon félreértettél :D

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Egészséges anyai büszkeséget vélek felfedezni a szavaidban :)

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

87,5 centis a kiságy, ő 67 centiről ugrik. Vagyis ugrott, amikor még nem volt 90 centis, csak 70 talán. A mesekönyvet kikapja a kezemből és széttépi, az esti mese és altatódalra képen vág és hasba rúg, viszont kifulladásig focizik - amúgy kislány.

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Igazából... Csak magas a kiságy :)
Az altatás problémás.

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

Nagyon édes, és jó gyerek a tiéd :))
Az enyém 1,5 volt, mikor lefektetés után egyszer csak kijött a szobájából, és mintha mi se történt volna odarohant a tévéhez... Nem is értettem, hogy éri fel a kilincset is egyáltalán?! Visszatettem, és lefigyeltem, hogy fejre előre ugrik ki belőle - persze már jó rég óta körbepárnáztam. Azt hittem, 3 éves koráig jó lesz az a kiságy, de aznap éjjel beágyaztam a nagyágyát, de azóta nagy nyűg, hogy elaludjon, mert folyton kijön akkor is, ha már nagyon álmos (még csak holnap lesz 2...)
A hálózsák is emiatt nem jó gondolom, mert még jön-megy hússzor. Kivágtam az alját... De úgyis leveszi... Talán majd jövőre visszatérünk a hálózsákos projektre, ha könnyebben elalszik esténként.

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Majdnem napra pontosan 3 éves volt, amikor először mászott ki a rácsos ágyból. Inkább az a csoda, amikor magától bemászik, és FELhúzza a hálózsákot, alvási szándékkal.

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

Sokkal jobb addig, míg nem tud/akar kimászni a kiságyból, és míg nem veszi le percenként a hálózsákját - ezekért rettentőmód irigyellek :))

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Köszönöm mindenkinek az olvasást. Gyereknek lenni jó. Apának lenni néha kicsit ugyanaz :)

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

Kedves, igazán a jóságra nevelő esti mese volt :) Izgalmas volt, pörgős, tömör, nem aludtunk el rajta - ám a végén annál nyugodtabb szívvel.

Válasz

Máté Nemes üzente 7 éve

Aranyos mese! Amikor én gyerek voltam, nekem azok a mesék tetszettek, amiket édesapám kitalált. :)

Válasz

. Léda üzente 7 éve

Szuper kis mese volt! Milyen jó is lenne gyereknek lenni még... :)

Válasz

Endrődy Lia üzente 7 éve

Nagyon szép kis mese, amíg olvastam én is egy kis csemete lettem:)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 7 éve

Ha megnő a gyerek akkor is a lányvonattal akar majd utazni. Kedves kis csemege volt.

Válasz