Amie Mon üzente 8 éve
Szia, még a vérzékenység öröklődési manifesztációját sem kellett volna megnézned, mert jön az is, részletesen! És a hozzá kapcsolódó felvetésekkel. Mert igen, X-kromoszómához kötött, lány vérzékenyen nagyon ritkán marad életben. De Nori életben maradt. Anyu hordozó, apu vérzékeny, igen. Ez így van.
Meg a többi is.
Nem mentek el végleg. Az egy képzelt levél volt. Elképzelte, hogy anyu örökre elmegy, aztán bontja a borítékot az olvasmánylistával. De, írtam, hogy "képzeltem el", mert mily' jó is lett volna.
A másfél éves ugrás nagyon kell, mert nem színezném jobban a tini hisztit, lesz belőle később is elég. Majd sok résszel később nem fog hiányozni e black out, úgy gondolom.
Megyek majd hozzád is!
Köszönöm olvasásod!
Bodor Áron üzente 8 éve
Itt tartok, jelentem. Ha már Nóra esküvőjét ékeltem szombaton a történetedbe, gondoltam beleolvasok. Van benne nekem egy törés valahol itt az 5.6. rész közt, közben. A szülőkkel. Végleg elmentek? De nem? De most ki, hogyan?
Tényleg olyan ezzel a másfél éves ugrással, mintha ez lett volna a bevezetés. Remélem lesznek magyarázatok, mert "igény az volna rá".
Egyébként nagyon ügyesen bánsz a karakterekkel. Néha a kikacsintások furcsák, a tini önjellemzései, de máris jobban érthető, ha eleve ugrik 1,5 évet. Szóval bizakodó vagyok.
Eleinte zavart, mert úgy emlékeztem, a vérzékenység X kromoszómához kötött, tehát nőknél ritka. Vagy akkor az apának legalább vérzékenynek kellene lenni, az anyának hordozónak. De egyrészt spontán mutációval is kialakul, másrészt több fajtája is van, szóval akár lehet nő is, hogy a szülei nem azok, csak ritkaság. Ergo legalább utánaolvastam ls okosabb lettem. :)
Amie Mon üzente 8 éve
William Morgenthaler üzente 8 éve
Hát, anyukának nem sok szerep jutott ebben a részben. Jó volt, de valahogy jobban szeretem, ha a negatív karakterek is jelen vannak. De az is igaz, hogy nem lehetnek mindenhol ott, mert akkor ők lennének a főszereplők.
Amie Mon üzente 8 éve
. Léda üzente 8 éve
Hát persze, hogy beleszeretett... már rég :)
Nekem is kicsit fura ez a hirtelen ugrás, főleg, hogy másfél évről van szó, ami nem kevés idő! És a fenébe is, miért nem hallott azóta a srácról?!
"Az éjjeli hold gyarlóan vad, vakító fényére ébredtem. Gyilkos korongként emelkedett fel, jeges hiányt pulzálva ablakom felé" - szééép !
László Levente üzente 8 éve
Szinte rosszul esik, hogy oda az a kislány, akihez hamar hozza szoktam. De remélem a felnőtt énje is szimpatikus lesz.
Amie Mon üzente 8 éve
Ócsai Norbert üzente 8 éve
Az utóbbi részek valóban egy sokkalta magasabb szinten helyezkednek el, Zoltánnal egyetértek, rendkívül szépen megírt az 5. és 6. epizód!
A másfél év ugrás az időben felettébb meglepett, de gondolom akkor ezt vehetjük úgy is, hogy a prológusnak vége; megkaptuk a felállított vilgágot és szereplőket, így most már ráhajózunk a fő cselekmény vizeire.
Amie Mon üzente 8 éve
Balogh Zoltan üzente 8 éve
5-6 Nagyon jó meseszövési szöveged, hihetetlen bánsz a saját testeddel, az érzelmeiddel. Hangot adsz minden apróságnak amelyek neked akkor jelentettek valamit. Három-négy szereplőd van, de ezeket úgy mozgatod hogy az egész világot elébünk vetited. Nagyon tetszik. DE ne felejts el olvasni is.