. Léda üzente 7 éve

Kedves Emilly Palton!

Köszönöm szépen kedvességed, örülök, hogy elolvastad! Alice és a nehéz kamaszkor igazából végig jelen lesz, nem kell bánnod :) Valóban igaz, Claire máshogy látja a dolgokat...

Én köszönöm, hogy olvastad!

Válasz

Emilly Palton üzente 7 éve

Szia!

Amikor elkezdtem olvasni akkor csak bólogattam a képernyő előtt, hogy igen, igen, minden egyes szó igaz, ahogy bemutattál egy tinit. (Sajnos, a fiammal ezt a korszakot éljük, annyit mondhatok, hogy nem könnyű. ) Aztán tovább olvasva, leesett, hogy ez nem is erről fog szólni. De nem bánom.

Olyan, szépen, ügyesen felvezetted a történetet, hogy már most kíváncsi vagyok a következő részre. Nem hiszem, hogy baj lenne, ha már most tudja az olvasó, hogy merre vezet a történet. Mint ahogy előttem már elmondták, aki szereti ezt a műfajt, az olvasni fogja. Szóval, csak hajrá, ne hátrálj!

Amikor a sorozatgyilkos részhez értem, első gondolatom Alice volt. Rögtön az fogalmazódott meg bennem, hogy de hát Clairenek is pont annyi idős a lánya, törékeny testalkat is. Szóval, minden egybevág. Gondolom Clairnek nem ilyen egyszerű a dolog. Külső szemlélőként sokszor jobban átlátjuk a dolgokat, mint az, aki benne van az adott szituációban.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv.: Emilly Palton

Válasz

. Léda üzente 7 éve

Köszönöm szépen az érdeklődésed!

Válasz

Lanner Kati üzente 7 éve

Elolvastam. Fölkeltette kíváncsiságomat. Olvasás közben nekem is az volt az érzésem, hogy sejtem, mi fog történni, de ahogy írtad, talán meglepetés ér. Olvasom tovább.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 7 éve

Szerintem nincs itt semmi gond :)
Szépen felvezetted a történetet és bőven kaptunk elég morzsát, hogy már most elkezdhessük találgatni, mit vár a jövő. Én azt meg el tudom most mondani, hogy mivel szeretem ezeket a történeteket, így azzal, hogy nagy vonalakban sejtem, mi történhet, csak még jobban vonz az folytatásra.
Ez nem egy rossz dolog, Jól csinálod! :)

Hogy a főhős miért nem gondol bele, az számomra egyszerű magyarázat: Senki sem hiszi, hogy önmagával megtörténhet a rossz. Külső szemekkel egyszerű aggódni, Daniel is azt sejti, hogy főhősnőnk veszélyben van, ám Claire egyszer már elkapta ezt a bűnözőt, így joggal hiheti, hogy számára nem jelent veszélyt; hogy nem Vele fog próbálkozni.

Válasz

. Léda üzente 7 éve

Kedves Norbert! Köszönöm, hogy olvastad. Mindig jelenben írok, máshogy nekem nem megy :) Ami a párbeszédeket illeti, ha többet szerepelnek benne, természetesen jelölöm, hogy ki beszél éppen, hiszen máskülönben még én se érteném. Többen mondtátok, hogy hova vezet a sztori szerintetek és hogy a főhős miért nem gondol erre... hát nem tudom, annyit tudok erre mondani, hogy direkt írtam így, így terveztem el a kis fejemben, ha nem jó, akkor persze elfogadom. Nem biztos, hogy minden úgy lesz, ahogy ti sejtitek.

Neked is köszönöm az olvasást Am Mon, majd meglátjuk mi lesz a lánykával :)

Válasz

Amie Mon üzente 7 éve

Jaj, istenem, remélem, hogy a lányát nem veszi majd célba ez a Redcliff!!! :(

"- Alszol?
- Nem.
- Bejöhetek?
- Nem. "

Ez nagyon tetszett!!! :)

Olyan jó kislány, Alice, könnyen megbocsát... És törékeny, amilyen a pszichopata kedvencei :(

Válasz

Ócsai Norbert üzente 7 éve

Ide is elértem! :)

Egyelőre nem tudok sok mindent mondani a történetről, és ebben a részben még nem sikerült a karaktereknek sem megragadniuk. Leginkább Aliceben látok némi egyéniséget, a többiek itt-ott összefolynak.
Természetesen ez még csak az első rész, és a továbbiakban bőven van lehetőség a karakterek kidolgozására, de kritikai szempontból ajánlatos a főszereplőknek már az elején több vonást adni. Már csak azért is, hogy tudjuk, a párbeszédek során éppen ki beszél, és ne kelljen a 'kérdézz-felelek' szabályai alapján eldönteni, ki szólal meg. Gondolok itt:
"
- Igen, és a szerda…
- Fellépésem volt! Idén ez volt az első bemutató és enyém volt a főszerep!
- Úristen, ez ma volt?! Figyelj Alice, szörnyű napom volt…
- Neked mindig szörnyű napod van! Állandóan van valami a fellépésem napjain, nagyon érdekes! Tudod egyáltalán, hogy mikor láttál utoljára táncolni? Minden lánynak ott volt az anyja és az apja! Ha már nincs apám, legalább anyám lenne!
- Ne haragudj rám, Alice!
- De haragszom! Egyszerűen utállak!
"
Két embernél még könnyebb, de ha már több résztvevő is lesz, akkor az ilyen narratíva nélküli társalgás, ahol csak a beszélt szó van, sok problémát szülhet.
Gyakran beledobsz magyarázatokat "mondja halkan", "mondom neki", és ezek mind jók! Bátran használd többször, több formában, mert ezzel is karaktert tudsz adni a szereplőidnek.

Na de, Kritikai Megfigyelés lezárva, jöjjön saját vélemény:
Kezdésnek érdekes! A jelen időben való elbeszélés furcsán hat, ritkán van használva, de csak nyugodtan, ezzel nincs probléma :) Zoltánnal egyetértek, megint kiemelném, hogy Alice volt az, aki a leginkább megragadta a figyelmemet, és William szavaiban is van igazság azzal kapcsolatban, hogy látható, hova fog vezetni a történet. Én ezt annak veszem, hogy szépen felvezetted. Már itt az első részben megkaptuk a tétet, a problémát, és ez jó, mert az olvasó gyorsan megtudhatja, hogy mit fog kapni a történet követésével. Az már más kérdés, hogy rengeteg hasonló sztori van odakint, de ez most lényegtelen. Aki szereti, azt mindenképpen érdekelni fogja, hiszen ha ízlett az egy szelet torta, többet is fogunk enni belőle.

Én követni fogom ezt a történetet, érdekel, hogy Te mit fogsz kihozni belőle :)

Válasz

. Léda üzente 7 éve

Köszönöm, Zoltán.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 7 éve

Hát igen , kifejezően irod le a tizenhatéves lány cselekedeteit és magatartását. Azt hiszem nem tudsz rá hatni,mert te nem érdeklődsz iránta, és neki az az igénye hogy lássák különösen az édesanyja. Szépen halad a történet.

Válasz

. Léda üzente 7 éve

Köszönöm. Azért remélem, hogy tudok majd meglepetést is okozni.

Válasz

William Morgenthaler üzente 7 éve

A hangulata nagyon jól sikerült. A karakterábrázolások is jók, főleg a lányé. De azt hiszem, kezdek rájönni, mi lesz a következő lépés. De, majd meglátjuk, igazam lesz-e.

Válasz