Balogh Zoltan üzente 8 éve
. Léda üzente 8 éve
Örülök, hogy újra itt vagy, Zoltán! Bevallom, szerettem volna ha te is látod a végét :) Te voltál az első olvasóm! Köszönöm a véleményed.
Köszi Dani, örülök, hogy beleolvastál! Igyekszem csiszolni majd :)
C.C c üzente 8 éve
Láttam, hogy karakter meghal a vègèn gondoltam bele olvasok.
Az első vagy a második rèszbe olvastam bele de megmondom őszintèn nem fogott meg ezèrt pár sor után abbahagytam az olvasást. Ami lehet hiba volt mert ez a rèsz alapján lehet ez egy igazán jó sztori.
Nekem bejött, sőt azt kell, hogy mondjam jó. Bár van egy- kèt hely ahol az elejèn lèvő megkapó vagány stilus elmegy a nagyon nőies irányba ami nem feltètlenül baj, de nekem annyira nem illet a hangulatba, hogy kocos hajára gondol. Valami másabb kène oda szerintem.
Párbeszèd nem lenne rossz de az elejèn nem nagyon tudtam ki beszèl ès talán picit lehetet volna hosszabb, bár akkor meg lehet nevetsèges lenne.
A vège az jó jó de talán valami grandiozusabb lehetet volna picit. Tènyleg jó megtetszik de kicsit nekem hiányzott a halálsúlya.
Alapjáraton maga a stilus ès hangulat nagyon klassz ès, hogy jelen időben írtad nekem külön tetszett.
Azt lehetne mondani tök jó, bár kicsit fura úgy ezt mondani, hogy csak a vègèt olvastam.
Bár lehetne rajta csiszolni rajta, de jó
Balogh Zoltan üzente 8 éve
A halálodat írtad le nagyon érzékletesen, csak minimálisan cizellálva. Nem tudtam elhinni, még mindig bennem élt a sebeshetetlenséged a faldalom érzés hiánya. És mégis megtörtént. Persze lehetett volna várni többet , meg kevesebbet - de ezt te igy akartad megírni. És ezt tiszteletben kell tartani.
. Léda üzente 8 éve
Köszönöm szépen, hogy kifejtetted! Így már értem mire gondolsz és egyet is értek veled! Helyenként tényleg loholtam, de azért örülök, hogy elértem a végére. Az biztos, hogy tanultam belőle és legközelebb megpróbálok optimálisabb tempóval haladni, jobban kifejteni egyes részeket, még ha nincs is közük a csattanóhoz :) Köszi!
Bodor Áron üzente 8 éve
Léda: Talán rossz a kifejezés. Az emberi kapcsolatokra. Sokszor nagyot ugrik a történet. Csak leírod, hogy összehaverkodott a 3 másik szuperképességűvel, és hogy sokan elfogytak mellőlük. Említed a kínzásokat, de azt -szerencsére- nem részletezed. Kicsit érződik, hogy a csattanóra koncentráltál, és ennek rendelted alá a történetet, holott az elejn például elég tartalmas a bevezetés. Elbírtam volna ezt picit hosszabban és kifejtősebben. Annak ellenére, hogy a frappáns tömörségnek is megvan a maga bája. Ezért olyan képregényszerű vagy akciófilm. Ott nem kezdenek nagyon moralizálni, mert kicsik a szövegbuborékok/véges a játékidő. Nem igazán negatívum ez, hiszen a hosszabb írásoknak is megvan a maguk baja...
Bodor Áron üzente 8 éve
Ez olyan volt így, mint valami képregény vagy akciófilm. kissé eltúlzott karakterekkel, helyenként elvarratlan szálakkal, egyértelműen az akciónak alárendelve. Nem elfelejtendő a korántsem szokásos happy endet. Hiszen valahol, ebben a fura világban ez talán annak számít
László Levente üzente 8 éve
Valóban a lényeg szívvel, lélekkel érezni! Hát hiányozni fogsz drága Darlene, egészen beléd szerettem! Még szerencse, hogy az alkotód itt van, aki legalább annyira különleges, mint te! :P
. Léda üzente 8 éve
Úristen, nagyon sajnálom, hogy elrontottam a rágcsálásod :D
Igazából valahogy ilyen kis rövidre sikerült, reméltem, hogy így talán végig olvassa valaki. Már az elejétől fogva ez az utolsó jelenet lebegett a szemem előtt, igazából innen indult az egész történet. Határozottan tudtam, hogy Darlene története ide fog vezetni és bizony megérik majd arra, hogy feláldozza magát. Igaz, hogy húzhattam volna még kicsit, és azóta már azt is kitaláltam hogyan tudnám folytatni még innen is... na de talán majd egy nap :)
Jelenleg valami egészen máson dolgozom és mivel szépen gyarapodik, látok rá esélyt, hogy egyszer az is felkerüljön ide. Remélem azt is ilyen szívesen fogod olvasni és örülök, hogy ezt a mesét így megszeretted! Köszönöm, hogy elolvastad!
Igó Krisztián üzente 8 éve
Na! Na! Na!
Azért....ne már!
Most komolyan ilyen gyorsan ennyi? Értem én hogy a jóból megárt a sok, de Adél...a történettel semmi kifogásom, ha hiszed ha nem, ropogtatnivalóval és üditővel ültem neki olvasni, de ahogy a végére értem, a rágásom alábbhagyott. Most akkor tényleg vége? Vagy lesz folytatás!?
Mindenesetre nekem nagyon tetszett, le a kalappal! Utoljrára William Nerefidjét olvastam ilyen feszülten, mára már szerencsére itt van a Kék Arany és a Halott Fóbia is, amiket szeretek olvasni, de ez nagyon fog hiányozni! :(
Gratula hozzá, szép alkotás volt! :)