Balogh Zoltan üzente 8 éve
Gráma Béla üzente 8 éve
Nekem is valami rémlik.Volt egy írásod amely által megismertelek,egy lányról szólt aki visszajött Amerikából.Emlékszem valaki azt jegyezte meg,hogy az egész írásban nincs párbeszéd,és én talán azt feleltem,hogy az teszi beszédessé. Azután ismerkedtünk meg személyesen!
Balogh Zoltan üzente 8 éve
Kovács András üzente 8 éve
Nagyszerű, én várom, ha valóban a valóság diktálta, akkor csak nem lehet limonádészirupcsöpögés, nem igaz?
Balogh Zoltan üzente 8 éve
Köszönöm hogy olvastátok, és még hogy méltatáttotok is- egészen szuper.
A folytatást már meg irtam, itt van fenn valahol, de hogy hol azt én sem tudom, De ha megtalálálom, szólok.
Bodor Áron üzente 8 éve
Ja, igen, szerintem ez így lezárt. Ennek a történetnek csak szirupos és fölösleges, egyáltalán nem életszagú folytatása lehetne.
Bodor Áron üzente 8 éve
A "nagyon tetszett" táborhoz csatlakoznék, ugyanazon okból, mint Gráma Béla.
Annyira életszerű, hogy majdnem teljesen tök mindegy, hogy mekkora arányban fikció és mennyire megtörtént, teljesen olyan, mintha valóság lenne.
Légrádi Eloise üzente 8 éve
A döntést meg kell hozni, itt is meghozta mindenki a magáét. A vége viszont tényleg szomorú, de hát ami nem öl meg, tudjuk, az erőssé tesz. A felnőtté válás folyamatos és pillanatnyi is egyben. Ez zseniálisan átjött az utolsó pár sorral. Örülök, hogy olvashattam!
Gráma Béla üzente 8 éve
NAGYON TETSZETT! VALÓBAN ÉLETHŰ TÖRTÉNET ÉS NEM SZIRUPOS LIMONÁDÉ.SAJNOS ILYEN AZ ÉLET,ERRE EMLÉKEZÜNK ÉS ILYEN EPIZÓDOK KÍSÉRNEK A SÍRIG.
László Levente üzente 8 éve
Balogh Zoltan üzente 8 éve
László Levente üzente 8 éve
Zoltááán!!! Hol maradt a boldogan éltek...? Nem erre számítottam.
Nagyon jó volt olvasni és sajnálom, hogy már vége is.
András jól sejti, hogy lesz még folytatás? Az nagyon jó lenne.
Kovács András üzente 8 éve
Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy: Na, cofortű! Kemény dolga van szegény... hm! Kiderült már a kedves főhős neve? Nagyszerű és váratlan befejezés lenne, de úgy sejtem, hogy van még folytatás. Várom.