Légrádi Eloise üzente 8 éve
"Beértek, letette a kanapéra, de továbbra sem tágított mellőle."
"Az első korty után Theresa köhögni kezdett, miután félrenyelt, ám William szép lassan belediktálta az italt, majd visszafektette a földre." Mikor került Theresa a földre a kanapéról?
Nekem ez a rész illetve a befejezés tetszett legjobban az összes rész közül, viszont a teljes könyvnek szól a gratulációm!
Igó Krisztián üzente 8 éve
Én már jóval korábban megosztottam a véleményemet, ígyhát most csak annyit teszek hozzá, hogy KOSÁRBA.......helyezném a folytatást :)
G. P. Smith üzente 8 éve
Weaver Robert üzente 8 éve
Kifejezetten olvastatta magát a történet, nagyon tetszett a karakterek háttere és személyisége. Személyes kedvencem Adam volt, leginkább a miatt, hogy emberként is megállta a helyét a többiek között.
Bár voltak részek amiket jobban ki lehetett volna fejteni, például Arthur halála több sort érdemelt volna. Kicsit sajnáltam amikor a karakterek kiestek a "szerepükből". pl.: amikor Mara azt mondja "úr isten", valahogy nem illik egy sámán szájába. Valamint egy kicsit zavaró amikor leírjátok, hogy nem várt fordulat. Ezek kicsit kizökkentettek az olvasásból, mivel a történet le lett írva, nem volt rá szükséges, hogy így ki is legyen jelentve.
De ezek persze csupán apró hibák és maga a történet olvastatta magát, így hát én is várom a folytatást. Remek munka.
Gabriel OGrande üzente 8 éve
Köszönjük a kommenteket! :)
Áron, Tess apjánál nem volt transzfúzió, csak egy kicsi vámpírvért kapott, hogy gyorsabban felgyógyuljon a szervezete. Ahhoz, hogy átváltozzon valaki, közel teljes transzfúzió kell, de ez nála nem történt meg. A vámpírvér viszont nem marad sokáig a testben, a regenerálódás folyamán a szervezet feldolgozza azt, ezért volt lehetséges a későbbi halála. Talán a következő részekben jobban kifejtjük ezt. ;)
Norbi, ha erős motivációjú gonoszt szeretnél, a következő könyvben nem fogsz csalódni, ez lesz a második rész egyik legnagyobb erőssége. ;)
Bodor Áron üzente 8 éve
Kozma Norbert és Balogh Zoltán sok mindent leírtak, amiket én is szerettem volna. Ami nekem nagyon tetszett, az a karakterek kidolgozottsága. Érdekes módon pont Will. Taylor a legkevésbé mély számomra, a többiekben mind volt valami kis csavar, meg jellemfejlődés, még Adam-ben is. Akár ennyi szereplőt érdekessé, egyedivé tenni, és végigbábozni velük egy ekkora művet, már az eleve teljesítmány, amit szépen hoztatok. Engem Tess egy kicsit idegesített, elvileg egy okos nő, de helyenként olyan "szőke" volt, hogy fájt. Ettől viszont valahogy mégis életszerűbb lett a karaktere.
Amire volt utalás, azok picit kiszámíthatóak voltak, amire nem, azok természetesen komoly fordulatot adtak. A kiszámíthatóság egy fokig szerintem erény, mert az olvasó örül neki, hogy igaza lett. A többi pedig "ült".
Zoltán említette, hogy nem mentél/mentetek nagyon bele a vámpírvilág horror részébe, ez igaz, bár helyenként rendesen ömlött a különféle testnedv. Ez szerintem megítélés és átélés kérdése, ha mondjuk filmet csinálnak belőle, el lehet képzelni az egész sztorit egy sötét tónusú riogatós horrorként és egy Alkonyat jellegű túlzóan modoros tingli-tangliként is, meghagytad a helyet rá, hogy ki mennyire éli bele magát. Én valahol a két véglet közt gondoltam bele, ezzel nem volt gondom.
Az egyetlen dolog, ami nem tetszett, a várható, happy end, ami felé teljes gőzzel zakatolt a cselekmény. Annak viszont nagyon örültem, hogy nem vámpírrá változott át Tess... Ugyanígy reményt ad Faye/Madison megmenekülése, ami magában hordoz egy már említett "Birodalom visszavág" stílusú második részt. A veszteségek kicsit papírmasé jellegűek voltak itt, se a párducharcos lányát, se a főszereplő szüleit nem ismerjük ki, illetve utóbbi édesapjánál van egy kis bukfenc szerintem, hiszen Will adott neki egy kis vámpírvért, amitől nem történt semmi, majd Faye kinyírta é kész. Talán kivágnám azt a jelenetet, amikor elvégzik a "transzfúziót".
Ezzel együtt sok kellemes szórakozással töltött percet szerzett nekem az írásod/írásotok.
G. P. Smith üzente 8 éve
G. P. Smith üzente 8 éve
Balogh Zoltan üzente 8 éve
Bevallom, a fikciora a vámpirtöténetekre nem koncentrálok kellő képpen, de ez nem von le semmit abbol aaz emberfeletti munkából amit beletettél vagy beletettetek. A szereplők ábrázolása, diverszifikálása, egy máshoz való viszonyuk kialakitása, tudást igényel, A tőrténet folyamának kialakitásának vezetésének szintén paszolnia kell a történésekkel. Külön kiemelem azokat az "operációs" beavatkozásokat, amihez kellő gyomor is kell, dehát ilyen a vámpirtőrténet Summa summárum jól dolgoztatok, szépen vezettétek végig a történetet , amihez gratulálok. További jó munkát kivánok.
Kozma Norbert üzente 8 éve
Bár erre a befejezésre számítottam, azért öszességében kaptam fordulatot én is szép számmal. Látszik, hogy nagyon sokat foglalkoztatok az írással, meg is lett az eredménye, szerintem elégedettek lehettek. Hány oldalas is?
A karakterek a végére egész szépen kirajzolódtak, ahogy a motivációkra is fény derült. Az én rögeszmém, hogy mindig próbálok azonosulni a gonosz karakterekkel, itt Madison személyében ez is megtörtént. Alig merem leírni, de nekem ő volt a kedvencem :D Remélem, sok fejtörést okoz még a folytatásban...
A többiek, azaz a pozitív oldal képviselői persze hűek önmagukhoz. A Trevor és Mara közti szócsaták is csak a jellemüket erősítették, ahogy Theresával is végig jól bántatok. Adam volt talán a legkidolgozatlanabb, de hát ha egyszer ennyi szerepet szántatok neki... Valamint amivel nem voltam annyira kibékülve, az az, hogy William, mint férfi főszereplő kicsit háttérbe szorult. Mondjuk az jó, hogy nem a vámpírkodás lett túllihegve, helyette, helyettük inkább a párducharcosok voltak az igazi hősök. Szóval az is lehet, hogy William okkal let parkolópályára állítva. Amíg egymásba nem szerettek, mindig ott lobogott körülötte a rejtély, érdekes volt, aztán, ahogy egyre inkább megismertük, szerintem kicsit ellaposodott, de ez csak magánvélemény.
Ahogy az is, hogy a történetből az egyetlen, amit hiányoltam, az a több horror elem. Az olyan részek, mint, amikor Theresa találkozik az édesanyjával, vagy itt a végén a nő átváltoztatása. Akárhogyis, szerintem kerek egészet alkot a regény, nem kevés koncentrációt igényelhetett, hogy mindenre ilyen szépen odafigyeljetek. Én nagyon élveztem.
Gratulálok és kitartást a folytatáshoz!
G. P. Smith üzente 8 éve
Egy olyan kérésünk lehetne még, hogy aki elolvasta a végig, írna egy pár mondatos összegzést, véleményt a regényről? köszönöm szépen!
G. P. Smith üzente 8 éve
Bodor Áron üzente 8 éve
Gabriel OGrande üzente 8 éve
G. P. Smith üzente 8 éve