Én a magam részéről le is zárnám ezt a vitát, innentől Zoltán joga, hogy javít, vagy nem javít. De nem tudok elmenni szó nélkül, ha azt látom, egy tévhit, ez esetben Árpádé, csúnyán félrevihet másokat. Ezért éreztem kötelességemnek tisztázni ezt, és nagyon örülök, hogy legalább nem én vagyok az egyetlen, aki hasonlóan gondolja. Véleményem mellett én is kitartok, de megpróbálom elfogadni másét is. Ami viszont tévhit, az tévhit, ne szépítsük. Az hiányozna még, hogy elfogadjuk a helytelen írást, mint stílusjegyet. Hangsúlyozom, ez már nem Zoltánról vagy az írásáról szól, én úgy vettem ki a szavaiból, hogy ő tisztában van a hibáival, és még véletlenül sem fogja rá arra, hogy ez a stílusa. Legalábbis remélem, hogy ez a helyzet.
Részemről ennyi. Foglalkozzunk inkább az írásokkal, vagy a játékkal. Ígértes az új feladvány.

Válasz

Tarts is ki, de nem mindenütt beszélnek egyformán, én nem tudom, te mit érzel az én beszédemen , én viszont érzem a székely hangsúlyt a te beszédeden, éppen ezért sohasem szóltam neked, mert az nyelvjárás! Üdv!

Válasz

Zoli,ne haragudj de aprócska tévedés,mert éppen ez a nyitja,ebben áll a hangsúlyos tiszta magyar beszéd a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók időtartami kiejtésében.Ez a beszédtechnika melyet egyes főiskolákon kötelezően és komolyan vesznek,mert a szlogen: ami kellemes a fülnek,már léleképítő.Ezért fárasztó például a Nagybánya vidéki szójárás,ahol a hosszú mássalhangzókat nem ejtik nyomatékosan (futottam helyett futotam) és még sorolhatnám. Én minden célzás és harag nélkül csak a saját véleményem írtam, és kitartok az igazam mellett.

Előzmény

Válasz

Szerintem ezt az egészet felesleges ennyire felfújni. Senki sem csodálta és éltette Zoli hibáit, mi a műveit szeretjük! Elfogadtuk, hogy ő így ír, hozzátartozik az írásaihoz, ennyi. Nem kell belőle többet kihozni. Régebben én is sokszor kijavítottam neki, de miután láttam, hogy nem változtat, egyszerűen feleslegesnek tartom ezt folyton felhozni, hisz lerágott csont!Nekem több határon túli magyar ismerősöm van, akik , nem degradálóan, de egyszerű, hétköznapi emberek és az ő helyesírásuk is hasonló Zoliéhoz, engem ezért sem zavar... mellesleg egy írónál ez a legkisebb baj véleményem szerint, hiszen egy korrektor ezt pillanatok alatt kijavítja. Ha valakinek az íráskészség nincs meg, az már sokkal zavaróbb! Próbáljunk meg a pozitívumokra figyelni!

Előzmény

Válasz

Na tessék, ez is elbakíztam. A harmadik mondat helyesen igy hangzik: A rővid és hosszú magánhangzók használata irásban igen, de szóbeszédben nem érzékelhető.

Válasz

Illene megszólalnom az érintettség jogán. Sok mindenben egyetértekveletek, de nem mindenben. A rövid és hosszú magánsemmi köze hangzók használata irásban, igen, de szóbeszédben nem érzékelhető. A mondatok közötti szókozök mellőzése esztétikai vonatkozásban igen , de semmi köze a helyesíráshoz. A vesszők használata a hansúlyozást erősiti, talán az is lehet , hogy másképp hangsúyozok, én ugyanis nem tartom magam irónak , bár megjelent néhány irásom itt, ott , amott. Ezek voltak a főbüneim amelyeket most nagyon helyesen pellengérra tüztetek. Ja és van még a ragozás, -ban- ben, -ba - be. Az egyszerü elütés. Fálre értés ne essék , én minden hibámat elismerem, próbálok javitani rajta, de nem minden esetben sikerül. Köszönöm a velem , pontosabban az irásommal való foglalkozást. Üdv mindenkinek! Rövidesen jövök a feladvánnyal.

Válasz

Áron,
Nem vitatkozom,köszönöm a bőséges kiigazítást, még ha nem is állja a helyét,ha neked tetszik lelked rajta, de szerintem nem baráti érzés és kéznyújtás,ha valaki hibáit nem feltárjuk,hanem dicsőítjük és ajnározzuk.Mindezek ellenére az én véleményem változatlan,mert itt a MAGYAR helyes Írásról értekezünk.Az hogy a gép aláhúzza a "hexakoptert" szerintem természetes, mert nem magyar szó és a gép csakis a magyar helyességre van beállítva.Attól használhatod,senki nem ellenzi.Szerintem rossz példa felhozni Jókait és Mikszáthot,akik két évszázaddal ezelőtt alkottak,de napjaink nyelvhasználatában is érthető módon.Nem hinném, hogy találnál írásaikban nyelvtani helytelenséget,még mai szemmel is nézve. Mert a helyesírás a ragok ,toldalékok és igeidők stb helyes használata,amit már kisiskolás kortól belesulykolnak az emberbe mely végül a helyes beszédben és fogalmazásban csúcsosodik,értem ezalatt a színészképzés és papnevelde programjait,mert ne feledjük,hogy a színpad és a szószék a nyelv oltára!
Jöhetsz Robert Capa példázatokkal,szerintem ez csak annak a fitogtatása,hogy milyen tájékozottnak tartod magad, de semmi köze a magyar helyességhez.
Egy másik megjegyzés, hogy Zoltánt így kell elfogadni,mert igazi szatmárnémeti nagypapa.Ezt senki nem vonja kétségbe,de ne feledjük,hogy Szatmárnémeti a magyar történelem veretes helye,nem kevésbé a magyar irodalomnak és művészetnek,hiszen olyan maradandó neveket és személyiségeket adott mint Dsida Jenő,Szilágyi Domokos,Páskándi Géza,Kocsis István,hogy csak néhányat említsek, nem beszélve a művészekről akik Kolozsváron át Izraelig csodálatosan éltették a magyar nyelvet. Ezek után valakit a hibái mellőzésével értékelni és csodálni, szerintem az elődök arcul csapása!

Válasz

Kedves Béla, Péter!

Ez egy olyan parttalan vita, amiben szokás szerint mindenkinek igaza van. Nézzük egy egész más oldalról. Szeretek fényképezni. Erre vonatkozó közösségi fórumok is léteznek, hasonlóan véleményezési lehetőséggel. Jómagam, ha tehetem figyelek a részletekre, tehát nem csinálok zajos, bebukott, kiégett, ferde, hibás fehéregyensúlyú stb. képetet. De! A dolog nagyon kétoldalú.
- sokszor többet mond a kép tartalma, mint a technikai megvalósítása. Ez esetben szemet tudok hunyni.
- sokszor pont a technikai "hibák" tesznek pluszt a fotóhoz.

Szerintem Balogh Zoltán esetében az előbbi fontos. (Számomra) élvezetesen ír, hát szemet hunyok az egyébként általában engem is zavaró hibák felett.

Szintén ide vágó kérdés, hogy a M.H.SZ. kiadvány is ritkán jelenik meg, és sokszor kullog a változó nyelv mögött. Én inkább ezzel a részével találkozom, az itt futó regényemben is sokszor aláhúzta a helyesírás ellenőrző a számomra a nyelv részét képező, de "A KÖNYV"-ben nem szereplő szavakat (pl. hexakopter). Ez a "jövő", de anélkül hogy kipróbáltam volna, egy mai Word simán "telepirosozna" egy Mikszáth Kálmánt vagy Jókai Mórt.

Az, hogy erről a novelláról valaki annyit mond, hogy pl. a szimatjuk az inkább szimatuk, hasonló, mintha valaki Robert Capa "Kissé elmosódva" c. sorozatára csak annyit tud elmondani, hogy a legtöbb kép bemozdulásos életlen. ( http://www.imaging-resource.com/ee_uploads/news/713/capa_omaha_beach1.jpg )

Válasz

Kedves Áron!

A helyesírási hibák egyszerűen nem tartozhatnak hozzá semmilyen stílushoz, hacsak nem egy írni nem tudó karakter bőrébe bújva írod a történetet, és szándékosan véted azokat. Ezt írod: "nagypapa mesélne a megkopott kanapén a pipáját szívogatva a csillogó szemű unokáknak" - erre megvannak a nyelvtanilag is elfogadott módok, hogy ezt elérjük. Igazság szerint pont az lenne egy író "dolga", hogy ezen eszközök használatával, egyediségével érje el a hatást. Ízes tájszólás, régies nyelvezet, ilyenek.
Azt persze elfogadom, ha ez valakit nem zavar, nem vagyunk ugyanis egyformák, de azért ne essünk túlzásokba, és mondjuk azt, hogy hozzátartoznak a hibák a stílushoz. Ilyen alapon mindenki írhatna helytelenül, és tényleg mindenki, mert ha neked szabad, nekem is szabad. Képzeld el mi lenne, ha hirtelen minden hibát meg lehetne magyarázni a stílussal! Egy író hiányosságait balgaság lenne írói szabadság címen palástolni, mert az nem arra van.

Válasz

A mű,a mondanivaló jellemző alkotójára,frappáns, szórakoztató. De olvasva a hozzászólásokat szomorú dolog amikor annyira átnézünk a helyesírási szabályok helytelensége felett, pláné, ha az illető szaki is. Ne feledjük,hogy a helytelen kifejezés és írás nem folklór, sem tájszó! Az megengedett párbeszédben,hogy különböző tájegységek nyelvjárását használja, de azért egy mesélő nagyapa is az erdőben látja a fákat és nem az erdőbe, az iskolában tanul és nem az iskolába. Ennyi technikai megoldás mellett szerintem nem mentség, hogy nem használok semmiféle szabályzót,pedig azok segédeszközök a nem ismeretek kijavítására, meg az hogy a magyar nyelvtant régen tanultam. Ha az ember valamit megtanul azt nem felejtheti,hiszen Zoltán is nagyon sokszor kijavított másokat,csak az őt ért figyelmeztetések felett siklott el.. Ami a helyesírást illeti megfigyelhető Gulácsy Irén legtöbb történelmi művében tökéletes archaikus magyar nyelvet használ, különösen a párbeszédekben, de mint író szigorúan betartja a helyesírási szabályokat, mert az hivatás és nem kedvtelés.Ezek szerint fölösleges kiadni és halmozni az akadémiai nyelv és helyesírási szabályokat!

Válasz

Igen, én is így vagyok vele. magyartanár vagyok, de mégsem zavar...ő egy igazi szatmárnémeti nagypapa:)

Előzmény

Válasz

Kivételesen nem csak a történetet, de kommenteket is elolvastam.

Nem mondom, hogy tetszenek a helyesírási hibák. A hosszú-rövid magánhangzók, a pont után ki nem tett szóközök... Ám Balogh Zoltán általában "erősen" múlt századi történeteihez valahogy számomra hozzá tartoznak. Elég következetesen ír helytelenül néhány dolgot. Ettől egyfajta tájírássá (tájszólás analógiájára) válik, mely hasonlatossá teszi egy olyan ízes előadásmódhoz, mintha egy szegedi vagy palóc nagypapa mesélne a megkopott kanapén a pipáját szívogatva a csillogó szemű unokáknak.

Válasz

Köszönöm Zoltán, mostantól tegezlek.
De ez azért nem lehet kifogás! Olyan, mintha imádnál vezetni, de csak a biciklit használod, mert a garázs húsz méterrel messzebb van, mint a biciklitároló. Vagy futballozni, de nem jársz edzésre, és így nem vagy képes olyan teljesítményre, amit a közönség is élvezne.
Főleg ha tisztába is vagy a hibás helyesírásoddal - szerintem -, kár lenne nem igénybe venni a a különböző programok nyújtotta segítséget. Mindenki csak jól járna, te is mert jobbat alkotsz, az olvasód is, mert élvezni tudja a történetet, nem akasztja meg kétsoronként valami. Csak hangosan gondolkozom...

Válasz

Kedves Péter. Előszöris megköszönöm , hogy vetted a fáradtságot, hogy elolvasd "művemet". Légy szives és tegezzél egész nyugodtan, itt ez a szokás, Ami a művemet illeti, sajnos tudatában vagyok a helyesírási hibáknak - de én nem használok semmiféle helyesírási szabályzót. A magyar nyelvtant is elég régen tanultam, és valószinű , hogy megkopott. Igyekszem majd jobban odafigyelni. Még egyszer köszönöm! Üdv.

Válasz

Üdvözlet!

Hosszas keresgélés után sikerült megtalálnom az írását, Zoltán. Az igazat megvallva, nehezen tudok hozzászólni. A történet jó lenne, tetszene is, valahol "új" is, mert azt veszem észre, hogy egyre kevesebben írnak ilyet. Vidéki élet, vidéki hangulat. Szerintem veszítene az irodalom, ha abszolút nem születnének már ilyen írások, ezért remlélem, fog még hasonlót alkotni. Ennek ellenére, jelen írása nem fogott meg, és ez nagyban köszönhető annak, hogy rengeteg benne a hiba - többségében helyesírási. Rövid és hosszú magánhangzók keveredése, vessző tévesztések, elütések, írásjelek következetlen használata. Ezek nálam hazavágják az élményt, sajnos itt is ez történt.

Válasz

Nagyon jól átadtad a tanyai hangulatot, ami csak ritkán találkozik a körülötte lévő világgal. Volt benne minden. Valós történet, humor, gondolatok.

Köszönöm, hogy írtál a játékra! :)

Válasz

Teljesen átélhető, szerethető történet...minden részében benne vagy. A szórakoztató elbeszélés, humor...gratulálok!

Válasz

A hangulata igazán jó. Az elején még elhiteti velem, hogy egy igazi kis falusi menyegzőről lesz szó, mulatozás, önfeledt szórakozás. Ellenben szépen, észrevétlenül alakul át a gondolati részre... tetszik.

Válasz

Ez nagyon hangulatos volt! A sorokból csak úgy áradt az a semmihez sem fogható hangulat, amit a vidékies élet köt nemcsak a múltbéli, de a jelen lagzijaihoz is. Ezen túlmenően többről is volt itt szó, megfelelve a kiírásnak, és nem utolsó sorban az én olvasói ízlésemnek.

Válasz