Ócsai Norbert üzente 7 éve
Valószínűleg napi egy részt fogok haladni vele. - Sokkal több, mint eddig, igen! :D -
De hosszútávú a jó kaland, minél többet és többet! Az oldalon lévő írások közül úgy is elsősorban a több részből álló folytatásos sztorikat szoktam előbbre helyezni. Egyszerre kerül fel egy vers, egy pároldalas, avagy egy regény kezdete, teljesen biztos, hogy a regényt fogom olvasni mindenek felett. Ez csak személyes kedv!
Amie Mon üzente 7 éve
Bodor Áron üzente 7 éve
Amie Mon üzente 7 éve
Az nagyon helyes. Ajánlom, mert tiszták és őszinték a karakterek, semmi katyvasz, semmi rohanás és türelmetlenség.
A történet szíve hét (műszaki, elektronikai, mérnöki, jogi, ügyvezetői, aerodinamikai, villamosenergetikai) lakat alá van zárva, azt Áron rendesen elmagyarázza, azt végig kell hallgatni, hogy részt vehess az álmok megvalósításában.
Gyere :)
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Bodor Áron üzente 7 éve
Ócsai Norbert üzente 7 éve
Másodjára olvasva sokkal jobban élveztem ezt az expozíciót, mint annó tavaly. :)
Kellemesen hatott ez a sci-fi túra és még a hossza sem zavart; Hihetetlen világot építettél fel, ami olyan jól működik és hangzik, minta mindig is erre lett volna tervezve.
És újra: Háh! :D Szegény rég elfeledett Firefly!
Bodor Áron üzente 7 éve
Amie Mon üzente 7 éve
Hű. Csak nehogy megjósold a III. vh-t... Mert egyre inkább virtualizálódunk. Nekem nagyon részletes volt a technikai háttér, de aki ért hozzá (csak a BSG-t ismerem :D), annak biztos fontos háttérinfó. És remélem, ennyi nagyjából elég volt, vagy legalábbis most már a szereplők kerülnek előtérbe - ahogy a végén :)
Bodor Áron üzente 8 éve
Ócsai Norbert üzente 8 éve
Hú, masszív rész volt ez! Szerecsésen mondhatom, hogy értettem a nagyját, mivel mindegyik itt felsorakoztatott sci-fi sorozat terén vannak ismereteim. Mint ahogy azt az előző résznél kihangsúlyoztam, engem felettébb érdekel a Virtuális Valóság technológia, úgyhogy ez a világ, amit te itt felépítettél számomra nagyon is érdekfeszítő képet fest a jövőről.
Ami viszont ledobott a ritmusról az a hatalmas mértékű expozíció volt. Információ információ hátán, anélkül, hogy igazán történt valami, és bevallom, pár apróbb részt még át is ugrottam, amikor már úgy éreztem, hogy itt semmi újat nem fogok megtudni.
Viszont hogy ez a "III. Világháború" hogyan csapta meg a lakosságot, arra aztán nem számítottam, ám el kell ismernem, rendkívül valósághű és logikus elgondolás, hiszen elég, ha csak ma körbenézünk a világban. Ez a passzív néphalálozás pont egy olyan dolog, amivel eddig nem találkoztam más történetekben, de máris hiányolom, és többet akarok belőle. Remek kigondolás!
Utóirat:
"...néhány ember, akik emlékeztek arra, mi az a Firefly..."
HÁ-Háháháháhhááháháháháháháháháháhháhááááá há háááá há háháhááá!!!
:D Szegény, gyorsan elhalt Firefly... :D
Balogh Zoltan üzente 8 éve
Nagyon szeretem az értelmes párbeszédeket, és csak annyit tennék hozzá hogy, amikor az ember ír( én is írtam hosszab meg rövidebb dolgokat is) elsősorben a történet szövésével van elfoglalva, és csak másod , vagy harmadsorban foglalkozik azzal , hogy milyen hatással lesz az olvasóra - olyankor ugynevezett művész extázisban van, ami miatt nagyon könnyen elvesztheti az arányokat. Van aki uralja a helyzetet és van aki elvész a részletekbe. Ha ez tulsulyba kerül akkor az olvasó nem tudja felvenni az író gondolatmenetét, ritmusát. Üdv.
Kozma Norbert üzente 8 éve
Áron, reméltem, hogy nem sértettelek meg. Természetesen az én véleményemet sem kell készpénznek venni, tévedhetek. Pusztán olvasói véleményt fogalmaztam meg, engem, mint lelkes olvasót ezek zavartak, nem állt szándékomban bírálni.
Féleértettél, vagy én fogalmaztam félreérthetően. "A -szerinted- túl részletesen bemutatott karakterek" - A karakterek szerintem nem lettek bemutatva, épp ezt hiányoltam a cselekménnyel egyetemben. Nekem ezzel a múltidézős jellegű, tudósítós hangvételű információáradattal volt gondom. Ha a karaktereket építgetted volna, az ugye a cselekményt is bizonyos mértékben előre billentette volna. Tehát nekem abból kellett volna több. Mert ennek a 80%-a tudósítás. Erre írtam, hogy befogadhatatlan, ilyen töményen, így összesűrítve.
Amit írsz a novella és a regény közti különbségről, azzal egyetértek. Ezért nem is írok regényt. Írtam, legalábbis próbáltam, de szerintem elkeserítő lett. Novellákkal, egypercesekkel építem fel magam, azok segítségével keresem a hangom. És, ha majd kiforrt, akkor előveszem a regényötleteimet. Van egy pár, elhiheted :)
Szép napot!
Bodor Áron üzente 8 éve
Norbert: Köszönöm a kritikát. Természetesen hasznos számomra. A Ugyanúgy nem sértődöm meg más negatív kritikáján, ahogy képes vagyok én is megfogalmazni az ellenvetéseimet (lásd Terra9 krónikái)
Lehet hogy kicsit "túltoltam" a világ és a szereplők bemutatását az elején. Hogy őszinte legyek, egy nagy volumenű regényben engem jobban idegesít, ha csepegtetik a karakterekről és az esetenként bemutatandó világról az infót. Zavar, amikor a 96. oldalon tudom meg, hogy az eddig kaukázusi nagyrasszba tartozónak gondot főhős igazából fekete bőrű, vagy fordítva, vagy amikor fejezetek telnek el, de nem értem a karakter motivációját, vagy csepegtetik a múltját.
Mentségemre szolgáljon (már ha ez számít) hogy egy Sci-Fi rajongó, eredetileg önszórakoztatására kitalált könyvét olvasod.
Szintén felhoznám precedensként, kedves Bíró Úr, hogy a Gyűrűk Ura is borzalmasan unalmas az első 100 oldalon, vagy Susanna Clarke - Hollókirály c. regénye, hogy egy kevésbé ismertet említsek. Cserébe szekvenciális a történet, ismerős minden karakter, szinte még az újak is...
Nehéz megtalálni az egyensúlyt. A novella egyszerűbb műfaj, ott el lehet siklani a részleteken, és gyorsan be lehet vinni a csattanót.
Egy regény olyan, mint 120 évvel ezelőtt a fényképezés. Rákészülés, hosszú expo, várakozás az előhívásra. Nem egy instant "nézzük meg az LCD-n aztán toljuk a facebookra".
Kérdés, hogy rászánjuk-e az időt.
"Spoiler": A -szerinted- túl részletesen bemutatott karakterek hátat fordítanak a virtuális térnek, hogy a valóságban repüljenek. Csetlenek-botlanak majd földön, levegőben és persze szerelem, élet és halál. Minden ami kell.
Persze nem kötelező, de ha belegondolok, hogy A Terra9-et is hányszor félbehagytam és kellett újra rávennem magam, hogy mégis továbbvigyem, és a végén mégis jól szórakoztam, akkor talán az enyém is megér ennyi misét.
Kozma Norbert üzente 8 éve
A legkisebb rosszindulat nélkül írom, amit írok, kedves Áron, de nem tudok jót mondani valamiről, ami nem tetszett. Őszinte leszek, ez a rész számomra élvezhetetlen volt. Ami annak fényében különösen fájó, hogy milyen fogalmazókával rendelkezel, eléggé gördülékeny a stílusod. Ha ez egy könyv lenne, ennek a résznek a harmadánál letettem volna, és többet elő sem venném. Miért? Azért, mert az az információáradat, amit az olvasóra szabadítasz, befogathatatlan. Megkockáztatom, még annak is, aki a műfaj szerelmese. Úgy gondolom, hogy ezt nem így kellett volna. Megtalálni a helyes arányt a cselekmény és a világ felépítése között, hogy összhangban legyenek. Bőven ráértél volna ezeket a dolgokat kibontani később, fokozatosan.
Nálam így nézett ki a dolog: Akkor kezdtem el olvasni, amikor az első részt, de csak néhány bekezdésig jutottam. Mondom, lehet ma tompa vagyok, majd megnézem holnap. Újra elővettem, és előről elkezdtem olvasni, hogy mindent értsek, de megint csak néhány - ezúttal valamivel több - bekezdésig jutottam. Azt vettem észre, nem értem, amit olvasok, és ami rosszabb, nem is érdekel. Nem érdekel a világ, ennyire az elején még nem. Az elején az kell, hogy megfogjon a regény, hogy itt tartson a szerző. Ez a te feladatod lenne, úgy kellene indítani, hogy azt ne nagyon ehessen letenni. Az első rész kezdése ilyen volt. Annak a felétől viszont folyamatos a lejtmenet, pedig látszik, milyen alaposan kitaláltad a világodat, és biztos vagyok benne, hogy rengeteg kutatómunkával is járt, esetleg alaból rendelkezel ilyen tudással, ami elengedhetetlen ehhez az íráshoz. Az a baj, hogy ezt olyan szárazan tálaltad, hogy az átlagos olvasót nem vonzza be. Engem legalábbis nagyon nem. Mégegyszer megpróbátam, sikerült a végére érnem. A negyedét sem fogtam az egésznek.
Az a véleményem, hogy ezt az egészet új alapokra kellene helyezni, és átírni. Ezért csak akkor folytatnám az olvasást, ha azt mondod, a további részekhez nem kell feltétlenül tisztában lenni az itt elhangzott dolgokkal... illetve ha ezek után szeretnéd egyáltalán, hogy olvassam.
Pető Róbert üzente 8 éve
Két nekifutásból olvastam el. Nem a terjedelme miatt, hanem azért mert nekem a sci-fi világa teljességgel idegen - na jó, ez így túlzás, de sokszor nem igazán tudtam miről van szó. Star Trek, Star Wars... ezek nekem csak sikeres filmek, amiket nem is kísértem figyelemmel. Hanem a virtuális térről (Mátrix) és az emberek beszippantásáról folytatott eszmecsere figyelemre méltó! Azért megérte végigolvasni.
Sade Lia üzente 8 éve
A terjedelemre vonatkozó kritikát tudd be a monitor égető-szárító hatásának, amit az ember retinájára mér.
Van aki ezt jól tűri, én is nekiesem nagyobb terjedelmű szövegeknek, de vannak, akiket nagyon riaszt, szóval csak jó tanácsból írtuk, hogy jobb ha kisebbre tördeled. :)
Bodor Áron üzente 8 éve
A terjedelem érdekes kérdés. Jelenleg 79 fejezetre osztottam nagyjából 473 Word alapértelmezett A4-es oldalt. Az átlagosan 6 oldal/fejezet, ez a jelenlegi 7, tehát picit átlag feletti. Egy szokásosan tördelt, hasonló hosszúságú nyomtatott regényben tapasztalataim szerint ez viszont rövidnek számítana. A jelen szakasz terjedelmére vonatkozó kritikát tehát betudom annak, hogy a hivatkozott sorozatokat nem ismerő, vagy nem kedvelő olvasóknak unalmas lehet. Túl vagyunk rajta, a továbbiakban közvetlenül a szereplők életével fogok foglalkozni! Holnap(?) pl. Eszterrel.
Sade Lia üzente 8 éve
Hát igen, ez összefoglalta a helyzetet. :)
Nem, baj, mert akkor most majd végre jöhet a történet. Egyébként, amennyire tömör volt a közepe felé, úgy kirajzolódott a helyzet a végére. Így ugyan emlékszem, hogy ott a kínaiaknál nagyon untam, mégis, most úgy ülök itt, hogy milyen érdekes volt ez a rész.
A rövidebb részek feltöltése meg tényleg jó ötlet. Én is úgy voltam vele, hogy végül ott lehet ezt hagyni, mint egy könyvet, mégis, saját magamon is azt veszem észre, hogy szeret az ember egy ilyen adagot egybe elolvasni. Mert aztán nehezen találja meg hol tartott, meg így akkor a végére ért.
Ha hosszú részeket teszel fel, ezt egy kicsit megnehezíted. :)
G. P. Smith üzente 8 éve
Bodor Áron üzente 8 éve
Nehéz megkezdeni egy regényt, főleg ha új világot (jelen esetben egy jövőbelit) kell teremteni, aminek megvannak a saját problémái és szépségei. E mellett a szereplőket és motivációjukat is le kell írni... Persze már legyen érdekes is... Messze ez a legszárazabb fejezet, ezen túl kellett lenni.
G. P. Smith üzente 8 éve
Esetleg lehetne rövidebb részekre szedni? Szerintem egy ekkora mennyiség, ráadásul ilyen "tömény" információáradattal elriaszthat pár olvasót. Maga a rész nagyon érdekes volt, bár kicsit "száraz" - nekem.