Kirsch Ákos üzente 9 éve

A címből kicsit másra számítottam, de így is elég borzongást adott, hiszen az élmény meglehetősen kellemetlennek tűnik, amit átélt a szereplő, ráadásul a végén ténylegesen be is következett. Tetszett. :)

B. I. January -Orsi- üzente 9 éve

A hossza ellenére rengeteg minden belekerült. Azt hiszem, a fájdalom helyett itt inkább a zavartságnak volt inkább helye, és azt tökéletesen megjelenítetted. Meglepett a vége, jó értelemben véve, gratulálok a történethez.
Egy betűhiba az elején: szemei -) szemeim

Horváth Tibor üzente 9 éve

:)

G. P. Smith üzente 9 éve

Tibi, lehet, hogy igazad van. De inkább a rövidség az én ellenségem, hiszem ez a második ilyen jellegű írásom:) Regényben biztos érzékletesebb lettem volna:)

Horváth Tibor üzente 9 éve

Tetszett, nekem egy apró észrevételem van:
"kérdezte anyám hangja a hátam mögül." - kérdezte anyám, vagy szólt anyám hangja a hátam mögül.
Egyébként nem lehet, hogy azért nem sikerült éreztetned a fájdalmat (amiben van valami), mert túlságosan igyekeztél erre koncentrálni?

G. P. Smith üzente 9 éve

Mivel akkor ébredt más bőrében, aki ráadásul mozdulni sem tud, én igyekeztem a rémületre, ijedtségre koncentrálni. A fájdalom, ha az állapotra, sorsra gondolsz, sokkal mélyebb érzés, amihez több idő kell, hogy kialakuljon. De persze, nem kell, hogy mindenkinek tetsszen!:)Köszönöm a véleményt!

C.C c üzente 9 éve

Olvastam, picit vegyesek az érzéseim. Az írás része jó, voltak benne nagyon szép mondatok.
Egy hosszabb terjedelemben egyértelmű hogy jobban kilehetet volna bontani, de mivel játékra írtad így erről nincs nagyon értelme beszélni. De egy valamit hiányoltam az pedig a fájdalom. Oké hogy ez csak egy rémálom, de szerintem lehetet volna picit félelmetesebb, picit mélyebb. Szerintem az ember jobban megijed, ha azt hiszi hogy vége az életének. Valahogy én ezt érzés nem jött át az írásban. Sajnálom, pedig tényleg nem lett volna rossz. Csak így nekem olyan langyos.
A nyitót vég az nekem is nagyon tetszett, és tényleg elgondolkodtató. A befejezés szerintem tökéletes, abba nem is kötnék bele.

Kozma Norbert üzente 9 éve

Nekem is tetszett, elgondolkodtató, jól megírt történet, nagyon szépen megfoglmazva.

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Én is azt szeretem, amikor hagyják kibontakozni, hogy magam értelmezzem az olvasottakat, és itt van bőven lehetőség erre. Ede Lia, eszemben sem jut, hogy velem vitatkoznál, úgy érzem jól kiegészítjük a másik gondolatait, így csak előrébb visz bennünket ez a fajta eszmecsere.:)

G. P. Smith üzente 9 éve

Én mindenkire magára bízom az értelmezés lehetőségét, mert szerintem ez az irodalom egyik lényege. Kinek ezt üzeni, kinek azt. Irodalomórán is utálom, ha valaki bemagolja egy vers elemzését, sokkal többre becsülöm azt, aki önálló véleményt formál.:)
Annak is nagyon örülök, hogy tetszik ez a kis "szösszenet" és érzéseket, gondolatokat vált ki belőletek! Már ezért megérte megírni! :)

Sade Lia üzente 9 éve

Eloise: Szerintem nem feltétlenül, hisz a rémálom, maga a Johnny lét volt, így a vége lehetett az álom beteljesülése, ahogy írtad.
Most ezt nem azért írtam, hogy beléd kössek, hanem mert többféle értelmezési lehetőséget is nyújt a történet, és ez annyira tetszett, hogy valakivel vitatkoznom kell róla. :D

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Közben azon gondolkodom, hogy a cím alapján mégiscsak álomra kell gondolnom. :) Jó kis írás, elgondolkodtat.

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Tetszett a nyitott vég, hiszen akár álom is lehetett akár jóslat is a baleset, én mégis kizárnám az álmot, mert az olyan szokványos, nem illik a szépen megfogalmazott kis történethez. (Azért nem, mert picit lusta megoldásnak, hirtelen végnek gondolom. Valahol igazuk van azoknak, akik ezt nevezik dallasos befejezésnek.) Az a megközelítés viszont, hogy az álmok valóra válhatnak, nekem nagyon tetszik. Engem is kikapcsolt, és ráadásul jó érzés volt egy ilyen szépen megfogalmazott kis írást olvasni.

Fejes Roland üzente 9 éve

Elolvastam, nekem is valóban tetszett.
Jól valósítottad meg a kétségbeesést.

Sade Lia üzente 9 éve

Néha vannak dolgok, amiket csak nyűgnek érzünk, és akkor jövünk rá, hogy mennyire fontos számunkra, mikor elveszítjük. Ismert üzenet, mégis nagyon jól tolmácsoltad, a kérdéses valósággal. :)

Pető Róbert üzente 9 éve

Ki is kapcsolódtam rajta, el is gondolkoztatott. Jó volt!

Balogh Zoltan üzente 9 éve

Én úgy emlékszem, hogy egy rövid történetet kért Gábor!

G. P. Smith üzente 9 éve

Köszi Zoli! Úgy érzem, többet is ki lehetett volna hozni belőle, de nem akartam túl hosszúra.

Balogh Zoltan üzente 9 éve

Remekül oldottad meg - megtörtént az "átváltozás", de sajonos egy szomorú tragédia kapcsán. Viszont nagyon kifejezően írtad meg. Nagyon tetszik!