Kozma Norbert üzente 9 éve
B. I. January -Orsi- üzente 9 éve
Egészen összeszorul az ember szíve az ilyen történetektől. Egyszerre volt melengetően nosztalgikus és kiábrándítóan valóságos. Sajnos errefelé megy a társadalom, annyi mindent szőttél bele, nem is tudom, mit emeljek ki. Kerek volt, szépen megírt, és az ízes tájszólás is tökéletes volt. A szülői odaadás nem ismer korlátokat, jaj, nagyon jó volt olvasni, még ha tagadhatatlanul szomorú is a novellád. Gratulálok!
Kozma Norbert üzente 9 éve
Konkrétan az Édes szerelmeim és A tanya c. írásaimra gondoltam, de mint mondtam, nem rövidek :)
Roland, neked pedig sok sikert a vizsgákhoz! Természetesen akkor olvasod, mikor időd engedi, nincs semmi gond :)
Anikó, neked pedig külön köszönöm az észrevételeket, kijavítom majd.
Sade Lia üzente 9 éve
Kozma Norbert üzente 9 éve
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Nem ez a legjobb írásom, és nem is fog mindenkinek tetszeni, de úgy gondoltam, évente egy ilyen belefér. Mert néha jó emlékezni, hogy honnan jöttem. Örülök, hogy olvastátok!
Lia, ami a negativ karaktereket illeti, valóban szenvedélyesebben írok róluk. Érdekes,hogy észrevetted, pedig a két hosszabb terjedelmű írásomat, amik inkább negatív karakterek körül forognak, még azt hiszem nem olvastad. Itt maximum Attila volt negatív szereplő, de ő sem a szó szoros értelmében.
Fejes Roland üzente 9 éve
Szia Norbi!
Idő hiányában sajnos most nem bírom elolvasni, csak gondoltam, jelzem itt, hogy ami késik, nem múlik. Most az utóbbi időben el vagyok havazva, talán megérted (érettségi :))
G. P. Smith üzente 9 éve
A többiek már mindent leírtak előttem, így én is csak gratulálni tudok hozzá. Hosszú, az igaz, de megérte elolvasni. nekem a régi öregek jutottak eszembe, amilyen például a mama és a papám is voltak, akik nem féltek a munkától. Arra gondoltam, hogy ha az a nemzedék kihal, milyen öregeink lesznek? Bocs, ha kicsit elkalandoztam, de ebből is látszik, mennyire hatott rám az írásod!
Légrádi Eloise üzente 9 éve
Sok szépet, kedvességet és jót elmondtak már előttem, én Liáét emelném ki, engem is meghatott, ahogyan a magányt és a mindenét elvesztő embert ábrázoltad. Van úgy, hogy semmi okot nem adnak rá a szeretteink, mégis elkerüljük őket. Ez még annál is rosszabb érzés lehet, amikor okkal szakadnak szét családok. És nem mindenért a pénz vagy a pénztelenség okolható. Mélyebben belegondolva, egész a gyökerekig viszont jobb, ha nem ásunk vissza, mert hiszen azt gondolom, kettőn áll a vásár. Ártatlanul jövünk a világra, útközben romlunk el. Hogy ez mennyire neveltetés vagy a gének hibája, nem tudom.
Nagyon tetszett ez tőled Norbert, letisztult, érett fogalmazás, helytálló gondolatiság.
Én magam sem tudok semmibe belekötni, megjegyzem, nem is szeretnék, esetleg a címe lehetne kifejezőbb.
Gráma Béla üzente 9 éve
Valóban hosszú volt, de még olvastam volna.Annyira magával ragadó volt a tipikus paraszti sors és élet,hogy teljesen a bűvöletébe kerültem, Nagyon sok helyen ismertem magamra hősöd sorsán,ez vonja maga után,hogy tényleg hatott rám.Rég olvastam ennyire érett,jól fogalmazott írást!
Sade Lia üzente 9 éve
Nagyon jól leírod a magányt, azt, ahogy valaki mindét elveszíti.
Egyszer azt írtad, hogy a negatív karakterek jobban vonzanak, és ez szerintem tényleg így van.
Ne érts félre, igazán jó lett a novellád, de mikor. negatív karakterről írsz, abban valahogy annyi a szenvedély, lendület... ég és föld.
Ja, és az elején, ahogy leírod, hogy megy hajnalban, az nagyon hangulatteremtő, az ember szinte ott akar lenni a hajnali tájban.
[Törölt felhasználó] üzente 9 éve
Elolvastam egyszuszra, es tetszett. :-)
"ezúttal szekérrel a lovakhoz kötve." Ez a mondat es a lovak motivalasa, valamint a "kinti" szo ketszeri elofordulasa egy mondaton belul, zokkentett ki a tortenetbol egy kicsit. Az osztokeles es a lovas szeker kifejezesek segitenenek rajta, meg a kinti-s mondat pici atirasa. Megerne, mert nagyon jo a tortenet, es elgondolkodtato.
A fiatalabb korosztaly valoban olyan eletformaba kenyszerul most, ha eletben akar maradni, ami neheziti a csaladi kapcsolatok tartasat. Az embereknek otthon, a gyerekeik nevelesere sem jut eleg ideje...
Feltalaltuk a gepeket, hogy konnyitsek a munkankat, de a gepek sokkal tobb tanulast igenyelnek. Kevesebb ember dolgozik most. Akinek munkaja van, az belegebed, a tobbi meg ehezik, nelkuloz. A gepek mar nem segitik, hanem elvettek toluk a munkat, s a veluk megtermelt haszon a tulajdonosok zsebebe omlik.
Lehetne persze ezen valtoztatni vegre, de az a reteg, amelyik tehetne, nem erdekelt ebben...
Balogh Zoltan üzente 9 éve
Mindennapos történetnek is mondhatnám, az egész novellán nem vonulna végig az örök paraszti munka dicsőitése, aminek az értékét manapsága sárba tiporják. Nem akarok nagy szavakat használni, de szerintem Móricz Zsigmond is elismerően bólogatna,ha ezt olvashatná. Nem tudom hogy a mai számitógépen nevelkedett generáció hogyan fog reagálni rá, de azt igen hogy rám nagyon nagy hatással volt, mert mindezeknek ismeretében vagyok. Csak gratulálni tudok. Emlékszem egyszer már értekeztünk ilyesmiről- igaz akkor más fajta munkáról beszéltünk, de ennek is az a lényege. Még egyszer gratulálok.
- ha kötekedni akarnék akkor azt rónám fel , hogy a lovak "motiválása" az ostorral egy kicsit modern kifejezés abban a tönkretett paraszti világba. DE nem akarok! Üdvözöllek!!!
Kozma Norbert üzente 9 éve
Bocsánat, ha a terjedelem elrettentő, de mivel így kerek a történet, nem volt szívem szétszedni. A feltöltésen belü azért két részre osztottam, ha nem lehetne "egyszuszra" elolvasni.