Ócsai Norbert üzente 9 éve

Kiváló időzítés, Norbi, a hétvégén úgy is befejezem a 3. Fejezetet, amivel aztán elindulunk a fő cselekményszálon. Egy pillanatra sem kell majd megállnod :D

Köszönöm, hogy olvastad!

Válasz

Kozma Norbert üzente 9 éve

Én is megjöttem, behozom a lemaradást. Mondjuk nem is rossz így, legalább van pár rész előnyöd :) Meg nekem sem kell várni, bármikor olvashatom a további részeket. Harcias kis csapat van alakulóban, szegény fiúk a megmondói. Még ha ők kezdték is :) Élvezetes rész volt.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

Óóh, ez egész jól hangzik!
Ahogy eddig csináltam, az ezért ilyen darabos, mert hosszú idők alatt én rajzfilmeken nőttem fel, epizodikus történeteken, és rendkívül megtetszett ennek a narratívája. Én magam is egy ilyen sorozatként képzelem el a történetet írás közben, a fejezeteknek is mind ezért van külön címe! Különböző jelentek, vagy éppen olyan lezárások, amik egyfajta módon a következő "epizódra" csábítják az olvasót. És mivel az oldal ezt a lehetőséget megadta, úgy tűnik nagyon rá is kaptam :D

De teljes mértékben igazad van, elvégre mégis csak egy teljes könyvet írók, ahol végül is nem lesz ilyen szakadozás, és erre valóban oda kéne figyelnem! Eloise, messzemenően hálás vagyok a véleményedért, meg is próbálom alkalmazni, ahogy csak tőlem telik :)
Már vissza is hívtam a 2. részt, hogy dolgozzak rajta még egy kicsit. Ott is pont ezt volt, hogy írtam öt oldalt, és meglátva, hogy van egy tökéletes pont, ahol félbehagyhatom, meg is álltam vele, pedig bőven lehetett volna még folytatni, sőt ésszerűbb is lett volna.

:)

Válasz

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Egy kicsit félreértettél, biztosan nem voltam teljesen egyértelmű. :) A terjedelmi hossz teljesen rendben van, hiszen annak a kritériumnak megfelel, hogy pár oldalnyi hossz legyen. Csak arra céloztam, hogy amikor egy cselekményt hosszabban ki tudnál fejteni, de nem tudod azért, mert akkora részt már nem szívesen tennél fel, akkor lehet hátrány a darabolás. Mert jelenleg nem egyszerűen kettéveszed, hanem eleve úgy írod meg a részeket, hogy az beleférjen a kicsi terjedelembe. Így kénytelen vagy kis részenként keretet adni a részeidnek, ez sajnos kitűnik, és így akarva akaratlanul is ismételsz, döcögőssé válik az amúgy pörgős történet. Ezt kiküszöbölheted azzal, hogy nem vágod ketté a részt, de akkor azt valóban hosszú lenne egyben elolvasni. Vagy, és én inkább erre gondoltam, hogy megírod úgy a részt, hogy nem veszed figyelembe, hogy pár oldal után kényszerű lezárást kellene csinálnod, hanem egyben megírod akképpen, hogy a cselekmény szabadon szárnyalhasson, és amikor kész van így egy rész, azt utólag veszed ketté, hogy is fogalmazzak? Fizikailag. Nem a cselekményt töröd meg direkte azáltal, hogy két vagy több apró részben írsz meg amúgy egynek valót. Az utóbbinál a terjedelmi hossz is elfogadható maradna, javulna az olvasási élmény, de az is hozzá tartozik, hogy az olvasó azonnal nekiálljon elolvasni a következőt. Ez viszont nem rajtad múlik, úgyhogy kérlek vedd úgy, hogy csak hangosan gondolkodtam, és ha lehet, ne változtass semmin, ami jól bevált. :) Végül is ez is egy műfaj, olyan, mintha több apró történetet írnál, amik összefüggenek egymással.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

Nos, amit itt látsz, az nálam 8db A/5-ös oldal volt a Word-ben.
Nehéz probléma ez, valóban, mert nem mindig van esélyem írásra, de viszont ha egy hosszabb ideig nem teszek fel semmit, akkor elhalványulnak az emlékek, ami ugyanúgy ront az élményen. Tehát pár naponta mindenképpen kell feltennem valamit, mérettől függetlenül, csakhogy maradjon a ritmus.
A hosszú részek pedig régebben túl bonyolultnak bizonyultak, nehezebben érthetőnek, és nem mindig volt a többiknek idejük leülni és elolvasni, vagyis elég szorult a helyzet.

Eloise, mindenesetre megpróbálkozok valamivel bővebb részek feltételével, megnézzük, hogy hogy működik, mit szólsz hozzá? :)

Válasz

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Egyben olvasva fel sem tűnne talán, amit említettem. A kis részek átka ez, mintha mindegyik megkövetelné magának a saját bevezetését és a zárását. Gondolom, hogy tudatosan bontod ilyen kis epizódokra, mert itt ez a megfelelő hosszúság, nyomtatott formában viszont nem kell a tartalmat is ennyire feldarabolni egy-két oldal után, úgyhogy csupán annyi lehet a gond(om), hogy az aprózás befolyásolja a cselekmény lendületét.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

A véleményedet megértem, és tényleg egyetértek vele :) A cselekmény ebben a fejezetben fog beindulni, itt kapjuk fel a szálat, azt viszont szeretném hozzátenni, hogy a Tornádó Völggyel ellentétben, itt NEM lesz boldog gyerekeskedés, amint ez megtörténik.
Ezért is Utolsó tánc a fejezet címe, mert amint rálépünk a sínekre, itt már csak lefele fog vezetni az út. Most még nem tűnik úgy, de KELLENEK ezek a részek, hogy később párhuzamba vegyük, Lily mi mindent hagy hátra a hétköznapi élettel együtt. Sóvárogni fogunk mi még ezért a békéért.

Lehetne rövidebb, lehetne célratörőbb a fagyott tenger eseményei, de sajnos ezek a részek azok, amik egyfajta lengéscsillapítóként funkcionálnak.

Válasz

Légrádi Eloise üzente 9 éve

Kicsit lassan haladunk, de a történet eddig is ilyen volt, részletes, de most nekem kevés volt az, hogy választékosan, jól írsz, mert kezdesz kiszámíthatóvá válni. Nem azt mondom, hogy tudom, mi lesz az következő részben, hanem hogy elveszel a részletekben, és így a fő cselekményvonal (vonalak) fontosságukat vesztik. Ha mindezt filmen nézném, akkor a látvány és a színészek mimikája kárpótolna, de ez egy könyv. Picit unatkoztam most.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

:D Hát, Lily félelmetes meg minden, de ő legalább gyorsan végez, precízen, hogy ne pazaroljon felesleges időt.
Ágnes? Ő minden másodpercet kiélvez, jóóóóó lassú szenvedéssel kísérve... Szadizmusa még fel-felfog tűnni párszor :D
Úton a folytatás!

Válasz

Igó Krisztián üzente 9 éve

Támadásba lendült a két nőszemély, viszont a löketet a fiú banda kezdeményezte! Látom, nem csak a hangja nagy Ágnesnek, hanem az ereje is!

Felzárkóztam, és nagyon várom a folytatást!

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

Oh, tegnap végre megtaláltam azt a téli karakter készítőt, amit már hónapok óta kerestem, így lényeges élethűséggel tudom ábrázolni Ágnest:

http://www.image-share.com/upload/2906/266.jpg

Elég pontos, és kivételesen nyugati rajzstílusban van, nem keleti.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 9 éve

Szép és jó az élet, de egyszer minden boldogság véget ér. A felhőtlen szórakozás közelít a végéhez, ez itt az utolsó tánc ideje!

Válasz