Úgy értem, hogy vannak mondatok, amik túl hosszúra és van benne pár érdektelen információ, ami elveszi a lényegről a figyelmet. Volt egy mondat, ami a főszereplő azt meséli, hogy három plusz egy kilométere lakik az óvodától. Én azon a véleményen vagyok, hogy ez a történet egy kevésbé részletes változatba lehet nagyobbat ütőt volna.
Igazából nincs semmi baj az írással csak én másképp csináltam volna egy két dolgot benne. Voltak benne tényleg zseniális részek,amikre jobban rá lehetett volna menni a hatás érdekében.
De ez csak az én véleményem.
Sajnos elég hosszú éjszakám volt és elég hosszú napom lesz, bocsáss meg Béla ha véleményem nem teljesen érthető.

Válasz

Dani! Kifejtenéd mit értesz az alatt,hogy a kevesebb több lenne?

Válasz

Olvastam, voltak benne mélységes tartalmas részek, amik kimondottan tetszettek, de volt mikor azt éreztem, hogy a kevesebb több lenne. De mindent egybevetve egy színvonalas írás, ami jól sikerült.
Gratulálok Béla!

Válasz

Én csak akkor írok hosszabb dolgokat, ha valami feszít belülről - most kezd megint valami bizseregni bennem!

Válasz

Abban van valami, hogy nem a legszerencsésebb egyszerre több vasat is a tűzben tartani. Most ezért is választottam féloldalas feladványt, hogy ne vegyen el sok időt senkitől. Ugye mikor indult a játék, még 300 karakter volt a terjedelmi korlát, aztán szépen kibővült.
Amit Eloise írt, azt én is gyakran érzem. Ezért vannak csak vázlataim, és valahogy nem bírom rászánni magam a terjedelmesebb történeteim megírására. Sokkal jobban szeretném megírni őket, mint azt a jelenlegi szintem lehetővé tenné.

Válasz

Lenyűgöző írás! Volt benne valami nagyon igaz mélység, ami rád jellemző. Ami fellelhető szinte minden írásodban. A leíró részeidnél mindig elámulok, művészi látásmóddal vagy képes bemutatni a környezetet. A tükör analógia telibe trafált, nagyon igazad van! Jó egészséget, és még sok ilyen remek írást kívánok neked!

Válasz

Kedves Béla, nagyon megtisztelsz szavaiddal, hogy olvasási szándékodról biztosítasz!
Én sem szaporítanám a szót, de még annyit mondanék, hogy szerintem okkal vagy még mindig közöttünk, hogy egymás támaszai lehessünk, és az pedig irigylésre méltó, ahogy kezeled az állapotod. Érzek benne humoros kicsengést, ami biztosan sok erőt adhat neked.
Kedves Zoltán, teljesen igazat adok, valószínű, nálam is olyasmi a helyzet, amit írtál.(Ma szabin is vagyok.)

Válasz

Nem szaporítom a szót,mert kezdek rájönni az ÚRnak sem kellek,hisz az utóbbi időben szinte kétszeri rendszerességgel visz a mentő a sürgősségire,de hazaengednek.A bátyám el van ámulva,de mindegyre biztatom,hogy nekem már bérletem van a kórházban. Éppen ezért várom a novella-füzéredet,számíthatsz rám, nem mint kritikus, hanem mint állandó olvasó!

Válasz

Nos, volt egy időszak, amikor írtam a sajátomat , irtunk egy közöset Norberttel ,meg Orsival és írtam a Játékra felt - is. Akkor szinte élveztem is, de utólag, azt vettem észre , hogy nem egészen az amit akartam , úgy hogy javasoltam magamnak, hogy egy fenékkel egyszerre csak egy lóra üljek és ezt javasolhatom másnak is. Mert az ember agyában a tudatalattijában kezdenek egymásra hatni az írományok. Saját tapasztalat - azután egy kicsit visszafogtam magam! Üdv nektek!

Válasz

Sajnos nem fejeztem be, mert közben párhuzamosan írtam egy könyvet egy pályázatra, és az lekötötte a figyelmem. (Még tart, amúgy semmi jóra nem számítok, még én is úgy látom, hogy ennél jobbnak kell lennem.)
Azóta meg egy másikon dolgozom, az 'álmoson', aminek hamarosan a végére érek. (Itt is olvasható, de túl keszekusza, hogy ajánlanám.)

Mostanában azt érzem, túlvállalom magam, nem mennyiségben, inkább minőségben érzem, hogy nem vagyok elég jó. Ezért jól esik, mikor ti biztattok, csakhogy a hosszabb terjedelmeknél nem vagyok elég érdekes.
Be kell vallanom, szándékomtól eltérően nem fogom befejezni azt a könyvecskét, amit említesz, mert rossz hatással van rám. Kudarcként élem meg. És mostanában más lelkiállapotban vagyok, amiben nem tudok azonosulni a főhősnőmmel. Remélem, nem okozok ezzel csalódást. Pár hét, egy-két hónap, és egy kis pihenő beiktatása után életem első realizmusos (inkább novellafüzérébe) tervezek belefogni. Így nincs az a veszély, hogy többet vállalok. Szívesen látnálak majd az olvasóim között! De még ennél is nagyobb örömet okoz, amikor én olvashatlak téged!

Válasz

Eloise! Ne haragudj a merészségemért, de kérdezem,amíg itthon vagyok, volt neked egy megkezdett sorozatot egy elmegyógyintézetben, amit Zoltánnal rendszeresen olvastunk.Nem emlékszem,azt befejezted?

Válasz

Köszönöm a kiegészítést, sajnos én ezt nem tudtam, hogy más a mértékegység, azt gondoltam, nemzetközi. (Időnként én is vissza szoktam olvasni magam, és előfordul, hogy hasonlóan azt érzem, amit te is mondasz Béla, hogy mintha nem is én írtam volna. Mert amikor visszaolvasom, már nem vagyok abban a hangulatban, amikor még írtam. Érdekes dolgok ezek.) Jobbulást!

Válasz

Kedves Barátaim! Abban mindannyitoknak igazatok van,hogy a pillanatnyi lelkiállapot a leghatásosabb.Velem is ez történt,és amikor újraolvastam,annyira szívszorítóan hatott, mintha nem is ln írtam volna.Örülök,hogy sikerült belopnom magam,amíg a helyzetem alakul.Eloise, nem elírás,csupán Mo.-n ml-ben mérik a vércukorszintet és nálunk cl.ben,minek következtében egy cukorbeteg normális állapotú szintje 90 - 120, inzulinnal 130-ig elfogadható,de ami az fölött van már sok és 200 felett végzetes is lehet. Volt egy fiatal ismerősöm Szatmáron, akinek 400 körül mozgott, de ö kijelentette, ha megkívánja a tortát,nem egy falatot,vagy egy szeletet fogyaszt kóstolásból,hanem egy egészet.Ismerkedésünk után egy évre eltemették!

Válasz

Béla, neked is nagyon szépen köszönöm, hogy megírtad ezt a nagyon őszinte levelet.

Válasz

Ahogy az ember korosodik, egyre érzékenyebbé válik. Ebben persze van valami jó is, mert olyan dolgokra is oda tud figyelni amire néhány évvel korábban fittyet sem hányt. Hátránya viszont, érzékenyebben érintik a nem tetsző dolgok - és szomorúan tapasztalja - nehezebben viseli a mások egocentrikusságát. Pláne mikor azt akarják vele elhitetni , hogy amit más csinál az a jó és értékes, amit ő annak nincs értéke. Valami ilyesmit olvastam ki ebből kissé fájdalmat sugárzó irásból!

Válasz

Nagyon mélyre ástál, őszinte írás. Az eleje és vége mintegy keretet biztosít az egésznek. Szép leírással kezdődik, és megszívlelendő utalások a végén. Ami pedig ezek között van, az egy teljes élet számkivetettségének megelevenedése. Nagyon hűen tükrözi ez az írásod Béla az emberi kapcsolatok milyenségét, ami sok esetben a legközelebbi hozzátartozókat illeti. Ha a felszín alá nézünk, mint ahogy te tetted, ott legtöbbször az derül ki, hogy éppen azokat bántjuk meg, akiket nem kéne.
(Volt benne egy érték, a cukorszintről, szerintem a 300 az túlzó, valószínű elírás, több lett egy nullával.)
Gratulálok, nagyon szép megközelítése volt ez a heti játéknak! Mély nyomot hagyott bennem!

Válasz

Igyekeztem, ha már megírtam, idejében feltölteni!

Válasz