Erika Pap üzente 10 éve

Nem tudom László, mikor mi jön, de biztos írok ezekről is csak idő kérdése :) Köszönöm, hogy olvassátok :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Kedves Erika, ezek a sorok valóban szépek és jó érzékkel írtad meg őket, de azért szívesebben olvasnék olyat tőled, amiben pozitív jelenségekről írsz, mondjuk a szerelemről, a barátságról, vagy a boldogságról. Pesszimistán persze lehet tehetségesnek lenni, de miért nem lehetne optimistán költőibbnek? :) Csak így tovább, no és fel a fejjel! ;)

Válasz

Kovács András üzente 10 éve

Tetszenek ezek a rövidek, jó érzékkel írod meg, bár én még látnok ebben a magányban kiaknázatlan fantázia forrásokat, de így sem lehet okom a panaszra. Tetszik.

Válasz

Erika Pap üzente 10 éve

Köszönöm, hogy olvassátok :)

Válasz

Kate Pilloy üzente 10 éve

"Gondolkodás helyett a hangzavarban tépelődtem" - ez a mondat tetszik a legjobban, nagyon ügyesen fogalmaztad meg!

Válasz

Légrádi Eloise üzente 10 éve

A magány része életünknek... Ettől még nem leszünk magányosak. És akkor, mikor azt hisszük, hogy nincs velünk, még ott lehet. Nem is ragozom tovább. Erika, írásodban voltak megkapó, elgondolkoztató sorok!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Ó, én oktondi, benne van a címben: a magányhoz szól. Most már értem. :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Szép írás, konkrétum nélkül. Fogok rajta gondolkodni, kit takarnak a sorok. ;)

Válasz

Erika Pap üzente 10 éve

El kell olvassam, hol találom meg? Igen Tibor, de a kettő nem ugyanaz-e? Magány, én egyedül magammal, ha megbarátkozom vele, önmagammal barátkozom meg, nem ?
Örülök, hogy tetszik és köszönöm, hogy olvassátok

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Nagyon tetszik! Én is írtam már a magányról egy hasonló kis szösszenetet, akkor szinte mindenki azt hitte, a szerelmemnek írtam. :D A címe Kedves M! volt, tehát mondjuk ez nem is annyira meglepő, de az az M a magány akart lenni :D
Szóval visszatérve az írásodra, nagyon jó kis "levél", vallomás, és meg is lehet barátkozni a magánnyal, nem lehetetlen, bár én azon az állásponton vagyok (persze, ezer oldalról lehet még közelíteni), hogy az embernek saját magával kell elsősorban megbarátkoznia, és akkor fog igazán megszelídülni a magány. :)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 10 éve

Ha van szerelem --első látásra, akkor van utálat gyűlölet is hasonlóképpen Az viszont biztos , hogy az ember az idő teltével eltud fogadni olyasmit is, amit annak előtte utált , és fordítva. Tetszik!

Válasz