Erika Pap üzente 11 éve
Kovács András üzente 11 éve
Jó volt, tetszett ahogy fogalmaztál.
"A szerelmet átveszi a megalkuvás, menekülés a retteget magánytól." Ez nagyon tetszett, jó gondolat, csak azt sajnálom, hogy nem én írtam meg.
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Erika Pap üzente 11 éve
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Erika Pap üzente 11 éve
Ott a pont ahogy olvasom :) De attól függetlenül ha elvársz ha nem a csalódás így is úgy is megvan :)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Látod, én ezért nem támasztok senkivel szemben elvárásokat. Na jó, nem ezért, hanem mert olyan a természetem, de tény és való, így sokkal kevesebb csalódás ér. Még így is ér, nyilván, hiszen vannak sokan, akik megjátsszák magukat, egészen más képet mutatnak magukról, mint akik valójában. De ezzel meg úgy vagyok, hogy inkább csalódok naponta többször is, mint hogy szelektáljak, hogy téged beengedlek a szívembe, téged meg nem.
Az meg már csak általában úgy van, hogy a barátságot eldobják az emberek a szerelem miatt. Bár nem tudom, miért, de valahogy háttérbe szorul. Ha dúl a love, akkor megszűnik, pontosabban szólva másodlagossá válik minden más. Vagy ha nem, akkor meg a szerelemnek annyi egy idő után. Jaj, ez az iszonyatos elvárás-hálózat, ami körülvesz minket...
Erika Pap üzente 11 éve
Azért kiváncsi lennék azokra a gondolatokra. :) Igen beszél sajnos, bár ne is lenne, de szükségszerű és elkerülhetetlen. A lényeg szerintem, hogy harag nélkül megéljük és tanuljunk belőle :)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Hú, rengeteg gondolat kapott szárnyra, miközben olvastam! Nem írom le őket, mert nem tennének hozzá semmit a történethez. De azt hiszem, nem is nagyon kell, mert magáért beszél! :)
Balogh Zoltan üzente 11 éve
Nagyon szép lírába hajló gondolatokat adtál közre-- az emberi lény néha meggondolatlan cselekedeteinek, a következményét tártad elénk -- nagyon szemléletesen, érzékletesen. Nagyon tetszik