Kissé késve kapcsolódok be,előttem már írtak kígyót békát,én csupán korombeli néhány kolléganőm valamikori véleményét írom meg nagy általánosságban.egy tanárnővéleménye az volt,hogy szerinte agy kapatos nő a konyhában legyen házvezető,a gyermekszobában pedagógus,a nappaliban társalkodó és a hálószobában kurva. Ha mindez összejön akkor lesz kerek a világ és minden zökkenőmentes. A másik az elkényelmesedésről szólt.Két kolléganőm beszélgetését hallgattam végig. Az egyik: Figyelj,már nyolc éve vagyok férjnél,de én semmi háztartásival nem foglalkoztam.Most viszont annyira emelked nek az árak,olyan nagy a drágulás,hogy hozzá kellene kezdjek az eltevésekhez,de fogalmam sincs,hogyan!" A másik: " Én szoktam eltenni sokmindent,például az uborka.Mindent berakok egy üvegbe,teszek bele kaprot,koriandert,tormát,borsot nem,kevés cukor só és ecet,ezeket beleöntöm,feltöltöm vízzel és lekötözöm. Aztán pár nap múlva ha az üveg alján fehér lerakodás van,dobhatod el az egészet.. Mikor összegyűl a tejpor összekeverem cukorral és a lerben megolvasztom.Miután kihűlt megkeményedik,vágni nm lehet,de nagyon finom!"

Válasz

Ez az írás jól kiborította a bilit. Nagyon jól szórakoztam a hozzászólásokon. Én régi vágású /állítólag/ férfi vagyok. Ahogy, ma már sok évvel magam mögött, figyelem a világot bizony azt látom, hogy rossz felé haladnak a dolgok. Valahol elveszett az egyensúly, pedig a világ elég jól ki lett találva. Ezt figyelembe véve egy kicsit mindenkinek igaza van. Egy valamit nagyon hiányolok, és az pedig a női nem tisztelete. Tisztelek az anyának, a lánynak és az öregasszonynak. Én megmaradok ennél a régimódi felfogásnál (mondtam, hogy régi vágású vagyok).

Válasz

Eloise véleményével értek egyet, mindkét nem kellett ahhoz, hogy idáig fajuljon a helyzet. Abban szinte biztos vagyok, hogy sem a háborúk gyötrelmei, sem az elnyomás nem hatott erre a korosztályra. Szerintem nem csak egy generáció "hibájáról" van szó, hanem valahol úgy érzem, a szülők is tehetnek arról, hogy ez a helyzet így alakult és még mindig fenn áll, és csak nézik ölbe tett kézzel. Már nem is tudnak tenni semmit, hiszen felnőttekről van szó, mégsem felnőttként viselkednek.

Márta, én nem érzem úgy, hogy a biológia kicseszett velünk. Nőnek születtem, ami együtt jár bizonyos dolgokkal, igen. A testemet szülésre tervezte az Isten, és hiába az apás szülés, más "benne lenni" abban a helyzetben, hogy szülhetünk és más kívülről nézni. Kívülről is csodálatos, nem arról van szó. A nőiséget fel lehet fogni így is, úgy is. Köszönöm, hogy elolvastad! :)

Norbi, igazad van, nem lehet a jelen helyzetet a régi időkre fogni, de azért a férfiaknak is benne van a kezük, ahogy Eloise kifejtette. Ahogy a férfiakkal szemben is vannak elvárások, ugyanúgy vannak a nőkkel szemben is, ezt meg Zoltán fejtette ki.
Érdekes a helyzet, akárhonnan nézzük, hogy hogyan lehetne változtatni... hm, hát nem is tudom.
A baj szerintem ott van, hogy a férfiaknak tetszik a szép nő és a csillogás, de feleségnek már másmilyen nőt akarnak, a nők pedig inkább rövid távon gondolkodnak, mármint inkább adják azt, ami a férfiaknak tetszik.

Kate, neked is köszönöm, hogy elolvastad! :)

Válasz

Szerintem teljesen értelmetlen dolog azon vitatkozni, hogy ki, mikor és mit rontott el, ki felelős jobban, stb... A politikusok is ezt csinálják, és lám, nem is jutnak sehova! A világ olyan, amilyennek alakítjuk. Közösen, együtt. Sajnálkozni a múlton nem elég.

Válasz

Van komment bőven! Nekem tetszett az írás.

Válasz

Igen, valóban, és ezért minden tisztelet ki is jár, csak most a szakmaszerű munkákra gondoltam, mint ács, cipész, hajóépítő, stb. :) Ezzel lehettem volna pontosabb.

Előzmény

Válasz

Talán a matriárchátus idején volt könnyebb dolguk , de arra nem emlékszik senki-:)

Válasz

Norbi, távol álljon tőlem, hogy vitába szálljak veled, de olyan soha nem volt, hogy a nőknek semmit sem kellett dolgozniuk. A háztartás vezetése nagyon fárasztó munkavégzés, vagy a varrógép fölött robotolni... Még az ősember asszonyság is gyümölcsöt szedegetett, kosarat font, gyereket nevelt...
A többi kijelentéseddel nagy vonalakban egyet értek.

Válasz

Nanana! Azért álljunk meg egy pillanatra! Az, hogy milyenek ma a nők, annak semmi köze ahhoz, hogy régen el voltak nyomva. Ez pusztán a jelen behatások, a média, és az egyéb "Majd én megmondom, milyen legyél" magazinok és műsorok sara.
Az 1985-1995-ös generáció, azaz az akkori tinik a divatlapok, sminkcégek és egyéb vállalatok által generált behatást szívták magukba, melyek próbálták elhitetni, hogy szépségkellékek és hiányos ruhák nélkül nem vagy vonzó. (Hisz így van eladni való termékük). Ez a séma volt követve éveken keresztül, s ezt eleinte még a férfiak is elősegítették azzal, hogy ezt a stílust valóban vonzónak találták, mert érdekesség, újdonság volt az eddigi önmegtartóztatással szemben. Itt kezdődtek a gyökerek!

Aztán rá egy tíz évvel ez visszaszorult, az emberek kezdték belátni, hogy sem az anorexia, sem a 6 tonna smink nem menő, és az ezt terjesztő cégeknek is új fajta marketinget kellett választaniuk, persze ugyanazzal a mondanivalóval, de megértőbb, barátságosabb megfogalmazással. Eddig az volt, hogy "Vedd ezt meg, szép leszel", most az van "Ezt megveheted, jobb lesz tőle".
Viszont a második hullámot egy másik tényező erősítette, ami nem volt más, mint az AKKOR megbolondított tinik felnőtté, szülővé válása. Annyi történik, hogy mivel ők ebben a meghatározottságban, az önkifejezés korszakában nőttek fel, most ugyanezzel tömik a saját gyerekeiket. Semmi szabály, nem nevelnek, ők sem szerették, ha a szüleik rájuk szólnak sminkelés közben. "Tessék lányom/fiam, itt egy ötezres, költsd el a plázában! Pá!"

És mi az, hogy a férfiaknak semmi gonduk-bajuk? :D Most beszéljünk egy kicsit rólunk, a Saját nézőponti megfogalmazásod alapján.
Háború mindig is férfiköteles volt, míg az asszony otthon ült és várta, HÁTHA hazajön az úr. A nők nem dolgozhattak, minden munkát a pasik végeztek el. A férfinak is ugyanúgy megvannak a társadalombeli elvárásai: legyen erős, legyen jóképű, legyen sportos. Ha ezek nincsenek meg, akkor sok sikert úgy átvészelni egy napot, hogy ne cseszegessenek, vagy verjenek meg.
A törvényhozatal mindig is engedékenyebb volt nőkkel kapcsolatban, volt idő és hely, amikor kedves asszonyainkat el sem lehetett ítélni! De még ez a lista is mehetne ugyanúgy tovább, mint a tiéd.

Válasz

sajnos a nők olyan sokáig voltak elnyomva, hogy most a visszahatás hatványozottan jelentkezik. nem kellett volna a tisztelt pasi uraknak évezredeken át szemét módon viselkedni.
hiába csűrjük-csavarjuk, a biológia is nagyon kicseszett velünk, nőkkel. a szex se olyan élvezetes, ha "birtokba vesznek," mintha te vennéd "birtokba" a másikat. aztán ott van havonta ez meg az, terhesség, szülés, szoptatás, visító bébik, hát nem is tudom. közben a pasi éli a világát. valahogy elvárás, hogy minden nő kiváló anya legyen. ez olyan, mintha elvárnánk, hogy minden pasi kiváló bokszoló legyen. nem vagyunk egyformák. vannak nők, akiknek jobb, ha nem adunk a kezébe gyereket, inkább celebkedjen. azzal nem árt senkinek, maximum nevetséges.

Válasz

Amíg olyan a világ, hogy lovat ad a 'celeb' külsejű, gondolkodású nők alá, addig ők ezt a maguk módján ki is fogják használni. Elszaporodtak, való igaz. Legtöbbjük üres fejű cicababa. Ez is igaz. Miattuk (is) érzi magát kellemetlenül az igazi Nő, mert ugye a nőiesség velejárója, mint ahogy említetted Daniella, az anyaszerep, a feleségszerep, és helyt állni a munkában, okosan, szépen.... Ez a kép akkor lehetne ideális, ha a férfiak ehhez asszisztálnának, mint férjek, és nem a 'celeb' lányok után sürögnének, forognának. Pont azok után, akik menekülnek a valós női szerepkör elől. Akik hamis képet mutatnak magukról.
A rövid ideig tartó csillogásért - ami felszínes és ami mögött nincs tartalom - ezért áhítozni, rövid ideig így élni... Nem hiszem el, hogy megéri. Nem hiszem el azt sem, hogy közben nem sérülnek ott, legbelül a szívük mélyén ezek a szerencsétlen 20-as 30-as éveiben járó 'hölgyek'. Sajnálkozni értük olyan, mint szánni a lelki szegényeket. Bizonyos értelemben mind 'boldogok'.

Írásod valóban elgondolkodtató, tetszett! Gratulálok!

Válasz

Köszönöm, hogy elolvastátok!

András, jelenleg még itt olvasható:
https://www.facebook.com/pages/Daniella-L-May-szerzői-oldala/1740102692797103

de szeretném majd feltenni a hirnok.hu oldal "Tökéletes Nő" rovatába, bár tudom, hogy a szerkesztők úgyis átrakják a "Gondolatok" rovatba, de meg fogom próbálni :D
Az a baj, hogy egy ideje nem működik az oldal, mást is szeretnék felrakni, írtam nekik, javítják a hibát már jó ideje.
Egyébként örülök, hogy tetszett és tök jó ötlet, hogy nyomtattok! :)

Tibor, örülnék a megosztásnak! Köszönöm!

Zoltán, teljesen igazad van, a férfiakra is vonatkoznak ezek a dolgok, meg lehetne nézni ezt a helyzetet más szemszögből is. Régebben a Szimbiózis című novellámban írtam a férfiak egyik típusáról, most úgy éreztem fairnek, ha a nőkről is írok az egyenlőség jegyében!

Anna, örülök, hogy elgondolkodtatott! :)

Válasz

Nagyon jól fogalmazol.
...És rökéletesen érthető, mit akarsz elmondani.
Még el is szórakoztattál.
Elgondolkoztattál.
Köszi.

Válasz

Nagyon szépen megfogalmaztad a valós helyzetet, azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy hasonló a helyzet a férfi lakossággal is.Azt is tudjuk , hogy az évszázadok alatt megváltoztak a szépség ideálok. Mona Lizának nem sok esélye lenne a mai férfiaknál-- mert akkor a vaskos , húsos, volt a nő ideál,ma meg már inkább a "siléc" óriás dudákkal és fenékkel. Meg változtak a munka körülmények , már csak nagyon ritkán kell erőt kifejteniüka férfiaknak ,a nőknek még kevésbé. Ezért vékonyodunk.Aztán divat a szingliség mögé bújtatott változatosság keresése-- mert a férfit csak arra akarják használni, u.a. férfi esetében is.Mert a szexet felvállalják, de következményeket nem , oda-vissza férfi nő. Pedig az ílyesmi sokmindennek ellentmond: Ellent mond a természetnek,mert ha kaptuk az életet, kutya kötelességünk továbbadni-- és egyáltalán nem gondolnak az öregkorra , amikor jól esne nekik ha egy-két gyerek rájuk nézne néha.Mellesleg ezekből lesz a pocsék kiállhatatlan vénasszony és vénembre , ha megérik!

Válasz

Csatlakozom Andráshoz, minél szélesebb körben kellene terjeszteni ezeket a gondolatokat, mert nagyon is tükrözik a valóságot. Ha megengeded, egy Facebook-megosztással hozzá is járulnék a dologhoz.

Válasz

Szörnyű, szörnyű nagy igazságok. Nagyon mérges is lettem, és mélységesen is elszomorított egyszerre, hogy valójában is ez a helyzet. A baj csak az, hogy ezeket az igen csodás szavakat mi olvassuk, és nem pedig azok akiknek szólnak. Valamit tenni kéne ennek érdekében, nem? Nem tudod elküldeni valami újságnak, vagy esetlege valami népszerű blogon megjelentetni?De ha ezek nem is jönnek be, van egy jó terv. Egy barátommal azt csináltuk, hogy nyomtattunk egy novellánkból 40-50 példányt, aztán csak úgy szétszórtuk a városban. Padokra tettük le, postaládákba, fodrásznál hagytunk belőle, buszok ülésén áruházak polcain. Szerintem ezt kéne neked is, aztán ha csak egy is, de az hátha jó helyre találna.

Válasz