G. P. Smith üzente 11 éve
Balogh Zoltan üzente 11 éve
Nagyon átérezhetően van megírva-- ha valakinek valami kifogása vagy hiányérzete van az próbálja ki -- nem a leugrást-- hanem annak leírását!
- Ugyanis leírni , megírni mindent lehet , de úgy megírni , hogy az olvasó is azt érezze amit az elkövető, az már többet követel. És ez neked szerintem nagyon jól sikerült.
Légrádi Eloise üzente 11 éve
Most látom, nem írtam véleményt, pedig olvastam már. Ez az írás is jól mutatja, hogy az öngyilkosság gondolata ezerféleképpen felfogható. Tetszett Daniella értelmezésében is.
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Köszönöm, hogy elolvastátok, örülök, hogy tetszett!
Béla a "fer"-el az volt a baj, hogy így volt leírva, ahogy kiejtjük. Kijavítottam "fair"-re, mert Eszter szólt, olyan lendületesen írtam, hogy észre sem vettem, és később sem. Mire ideértél, már javítva volt. :)
makra árpád üzente 11 éve
Ez jó volt. Éreztem a zaklatott kétségbeesés és a fásult reménytelenség keverékét. Gratulálok. :-)
Gráma Béla üzente 11 éve
Mélyen meghajlok előtted,annyira magával ragadott,mint téma, mint kidolgozás.Igaz a végén kissé drukkoltam nehogy meggyőzzék,hisz az érvelései annyira hitelesek voltak.Ami a "fer" szót illeti,hogy nem magyar,vajon a tuti az -e és számtalan nagyzolásból használt idegen szó? Engem nem akasztott ki a fer sem!
Ócsai Norbert üzente 11 éve
Te kis gonosz, hát szabad így ráhagyni az olvasóra a végkimenetelt? :) :)
Én nem találtam benne hibát, egyszerűen olvasatta magát. Daniella, eddig minden egyes írásod tetszett! :) Csak így tovább! :)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
László, sajnos nem ismerem Kurt Cobaint. :( Örülök, hogy tetszett a történet annak ellenére, hogy nem happy end a vége!
Pálma, neked is köszönöm az olvasást!
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
pásztor pálma üzente 11 éve
Tövisi Eszter üzente 11 éve
"fer" - ilyen szavunk nincs. :) Egy ilyen témába nehéz jól belenyúlni. Ezt csak az tudja, aki már próbált öngyilkos lenni. De azért ügyes vagy. :)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Tetszett. Szerintem jó és gördülékeny. Nem akarok akadékoskodni senkivel, bár nagyon annak fog tűnni, de szerintem a vége egyértelmű: Még mielőtt megfogná a kezem, leugrom, megyek oda, ahol nincs fájdalom. A jelennek a leírása nagyon jó, csupán az elhatározáshoz vezető miérteket érzem egy picikét soknak és közhelyeseknek. De csak picikét.
Kovács András üzente 11 éve
Nekem tetszett. Nagyon élvezhető volt. Egyrészt azért, mert a hozzászólásokból kiderült, hogy többféleképpen értelmezhető a vége. Ezt pedig bírom nagyon. Másrészről pedig azért, mert olyan hatással voltál a gondolkodásomra, hogy egyet kellett értenem az illetővel. Szinte szurkoltam neki, hogy gyerünk haver, vess véget a szenvedésnek, jobb lesz úgy. Még most is úgy gondolom, hogy az volt neki a jobb megoldás, különben utána csak rosszabb lett volna, ha eddig nem találta a helyét a világban. Ez azért nagyszerű, mert általában nem értek egyet az öngyilkosokkal, de te marha jól megírtad. Gratulálok!
Demmel László üzente 11 éve
Na ez ütős,nekem nagyon bejön. Kicsit Kurt Cobain dilemmájára emlékeztet. Valahogy szeretem az ilyet, még ha a vége nem is happy end. Gratula!
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Mikor írtam én sem tudtam, hogy a végén leugrik-e vagy sem, bár azért bennem volt rendesen, hogy ugorjon le.
Azokkal a mondatokkal, amik visszatartották, szerettem volna érzékeltetni a bizonytalanságot, ami benne volt, menni is akart, meg nem is.
Tényleg nem pattognak a mondatok idegesen, inkább csak visszaemlékszik, dühös, belefáradt az egész életébe. Nem egy izgulós történet, inkább letargikusnak szántam.
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Kate Pilloy üzente 11 éve
Valóban érdekes. Írja a végén, hogy leugrom, tehát gondolom leugrott, csak akkor nem tudom, hogy írja mindezt le. Na jó, ez kötözködés. Van néhány hosszú mondat, amiből végig arra számítok, hogy nem ugrik le. Mert nem pattognak a mondatok idegesen. Nincs a sztoriban feszültség, nekem ez hiányzott.
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Érdekes. De én az utolsó mondatból nem tudom, hogy most akkor leugrott, vagy sem. Kicsit olyan, mintha csak tervezné. ("Mennem kell.")
Továbbá még az a bajom a történettel, hogy a sok töprengés elég vontatottá teszi. Nem mintha nem lenne érthető, hiszen élet-halál kérdésről van szó, de akkor is... Valami hiányzik belőle ahhoz, hogy teljesen élvezhető legyen.
felhasználó blokkolása
törlés