Ócsai Norbert üzente 7 éve

Támogatom Áron szavait; Nagy élvezet átélni ezeket az emlékképeket! Most egyszerre olvastam el 2-5-ig, és amint tehetem, folytatom tovább is. Sokkál jobb, mint bármelyik történelemkönyv, sokkalta személyesebb.

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

csak jelzem, hogy a 25-ösnél tartok. Nagyon olvastatja magát, még jobban, mint a Két koporsó

Válasz

Balogh Zoltan üzente 7 éve

Köszönöm Áron, épp a minap emlitettem, hogy hány félképpen lehet írni.

Válasz

Bodor Áron üzente 7 éve

Egyik részről olyanok a történeteid, mint valami szubjektív történelem tankönyv. Az egykori középiskolai tanárom jut ezembe, aki pont ilyen stílusban mesélte el nekünk a múlt históriáit. ezért, bár sosem éreztem a továbbtanulásom szempontjából fontosnak, mégis jeles voltam belőle végig, mert érdekessé tette. Másrészt az írásaid befogadásához kell egy hangulat. néha eszembe jut, vágyom erre nagapai mesélésre, mely ezen rokonom korai halálával kimaradt számomra. szóval ilyenkor sokszor azt veszem észre, hogy az ötödok olal helyett az ötödik résznél tartok, holott azt még fel sem töltötted. Az pedig, hogy ppmi is a címe, majdnem lényegtelen. Mert a jó mese a lényeg, ami a múltról szól, mégis valós.

Válasz

Tövisi Eszter üzente 10 éve

A vége nagyon rád vall! :))

Válasz

G. P. Smith üzente 10 éve

Bepótoltam a lemaradást, jó kis írás ez (is).

Válasz

Balogh Zoltan üzente 10 éve

Tibor! Én nem vettem észre, talán az emlitett események nem elég lendületesek. Való igaz, hogy hajlamos vagyok mindent elhűlyéskedni , de mindezek mellett vannak dolagok amivel nem viccelek. Üdv.

Válasz

makra árpád üzente 10 éve

Az első öt fejezet meggyőzött, hogy kövessem ezt az új sorozatot is. Tetszik.

Válasz

Kovács András üzente 10 éve

Én nem hiszem, hogy nagyon bánja. A sorközökkel volt egy kis baj, ami miatt nehezebb volt olvasni.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Bár cseppet mintha megtört volna a kezdeti lendület, mégis erőteljes hatást vált ki az emberből. Jó volt belépni abba a suszterműhelybe, és kicsit körülnézni. :)

Válasz

Gráma Béla üzente 10 éve

Nagyon tetszett,olvasva ott éreztem magam édesapám mellett,a banklinál,amint szurkozom a fonalat,titokban mindig a knájppal hegyeztem a ceruzám,mert az nagyon éles volt.Köszönöm az élményt.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 10 éve

Nem értem a számitógépet--a piszkozatban vessző a vessző, itt meg pont. A falhoz vágom-- ne nem, mert akkor nem lesz mivel irjak!

Válasz