Eszter,ez a valóság...

Előzmény

Válasz

Kate,örülök,hisz én is édesanya,és egyben nagymama is vagyok,jó dolog az, ha megértik az embert...
A szoknyaszegély csak úgy beugrott,hiszen a gyerekek egész más szemszögből, és szemmagasságból látják a világot,ezt nem szabad elfelejteni,ezért is kell lehajolni,vagy leguggolni hozzájuk,amikor megszólítjuk őket,hogy bele tudjunk nézni a szemükbe,és ők a miénkbe...

Előzmény

Válasz

A monotónia szó jutott eszembe róla, az ember már szinte gépiesen teszi, amit tennie kell, él, mert élnie kell, nap után nap, néha tényleg csak az álmok segítenek. Meg a remény. Az benned is van, a vége legalábbis ezt sugallja. Tetszett!

Válasz

Én értem, megértem, megélem, édesanyám, nagymamám sóhaját hallom ki belőle. Tetszett, ahogy leírtad a kislány helyett a "szoknya szegélyét láttad szemmagasságban", igy még nem hallottam.

Válasz

Köszönöm kedves Krisztián!:)

Előzmény

Válasz

Norbikám,bocsesz,de megkukkantottam,hogy mennyi idős vagy,így érthető,hogy sok mindent nem értesz,és örülök neki,hogy így van,és szeretném, ha így is maradna,mert akkor boldog életed lesz,nem csak álmodban,hanem a valóságban is.
Azért köszönöm,hogy elolvastad gondolataimat.:)

Előzmény

Válasz

Ne értsetek félre,nem panaszkodom,van mit ennem,van hol laknom,és van ki segítsen,csak ennyi idős fejjel,nem szabadna,hogy az ember akár a gyereke segítségére szoruljon,amikor becsülettel ledolgozta a fél életét,nekem ez a véleményem.Írhatnék még más egyebet is hozzá, de nem teszem,mert szerintem így is elég érthető...

Előzmény

Válasz

Kedves Tibor,értelek így is,és köszönöm,hogy olvastál.

Előzmény

Válasz

Ez igen!

Válasz

Elolvastam, de őszintén szólva sajnos nem nagyon értettem! Ez persze az én hibám, hisz nem vagyok otthon az ilyen téműjú írásokban!

De azért jó pár mondat, vagy mondatrésznél bólintottam egyet, hogy már pedig ez így van!

Válasz

Ílyeneket olvasva , nem tudok rimelni, csak az jut eszembe, hogy az ember saját magát hajánál fogva kell kihúzza a bajból!-- mert nincs kire számitani.

Válasz

Erre nem tudok mit írni. Elakadt a szavam...

Válasz

Köszönöm,és igen, szívesebben írnék szebb napokról,de hát ez van, ha nem is szeretjük, játszunk tovább a kis szerepeinkbe erőltetetten...

Előzmény

Válasz

Kemény az élet, ezt pontosan leírtad. Szomorú, lemondó hangulatú a jelen a szép visszaemlékezésekkel is. Tetszett.

Válasz