Tövisi Eszter üzente 12 éve
a legpirinyóbb betűmérettel és margó nélkül is 27 oldal lett, egyelőre 10 lett kinyomtatva. :)
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Egyébként segítene valaki? Ahogy kimásoltam, ezt a sárga színt is odamásolta, és most nem tudom kinyomtatni, mert én monitoron keresztül megvakulok, mire elolvasom.
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Na, kicsit elkínlódtam, az utolsó részt kétszer tetted fel, az egyiket levettem, így 15 részesre sikeredett! A címkéket néhol elfelejtettem, de a címek sorban vannak mostmár. :)
G. P. Smith üzente 12 éve
Én is köszönöm, hogy olvashattam! Megható, megbotránkoztató történet és minden tiszteletem, elismerésem a tied! A másik történetet pedig szívesen olvassuk!
Balogh Zoltan üzente 12 éve
Irásodnak minden betüje dokumentum értékű, én a magam részéről mélységesen át tudom érezni a fájdalmadat , amit akkor éreztél, amikor abban a fiatal korban elszakitottak szüleidtől testvéreidtől , és egyáltalán szereteidtől. Irásodban, sok mindent felismertem ,mások elbeszéléséből is. Ez a téma nem mindenki által ismert , mert mint írtad --és másoktól is hallottam-- szabaduláskor elég meggyőzően rátok kötötték, hogy aztána befogjuk a szánkat, ellenkező esetbe-- viszontlátás a töltésépitésnél. Ezentúl , ha itt Romániában vannak is akiknek van fogalmuk ezekről a történelmi tényekről , ezek előbb-utóbb elfogynak , és az élő tanuként, már nem tudnak tanuskodni . Magyarországon meg az itteni viszonyokról ,meg még kevesebbet tudnak , mert évtizedeken keresztül nem volt kommunikáció a két ország között ebbe a témakörben egyáltalán, azt sem tudom , hogy most talán van. Éppen ezért a nyomtatásban való megjelenést és M.O. javasolnám, mert ott kevésbé ismertek a romániai viszonyok -- abból az időből meg egyáltalán. Én a magam részéről , köszönöm , hogy olvashattam, és bevallom nem egyszer szorult ökölbe a kezem, és nem egyszer tudtam volna dühöngeni. De az embernek muszáj uralkodni magán Üdvözöllek!!!!
gráma jános üzente 12 éve
gráma jános üzente 12 éve
Hát ennyi!!! Köszönöm mindenkinek akit érdekelt az életem pokla. Isten azt bünteti kit szeret. Ezek után meg edződve kerültem ki az élet viharába. Életemben sok csalódás ért, de talán ez is kellett ahhoz, hogy megérjem a 74 évet. Minden fagyos tél, új májust ígér. Én rendületlenül bízom Istenben és tudom, hogy sohasem hagy egyedül és mindig fogja a kezem. Van egy naplóm, amit úgy is nevezhetnék:,, Butaságom története", de én azt a címet adtam neki ,,Játék a szívvel". Ha akarjátok azt is felteszem, olvassátok, ha érdekel.
Gráma Béla üzente 12 éve
Elolvastam végig.Negyvenhét év után állt össze a valóságos kép életednek e szakaszáról. Mint irodalmi alkotás következetesen érdekfeszítő! Mint valós történet,hadd ne nyilatkozzam,mert bennem is új sebeket tép fel.Köszönöm!!
Kate Pilloy üzente 12 éve
Nagyon szép befejezés volt, bár mindazt nem feledteti, ami előtte történt. Köszönöm neked, hogy elolvashattam ezt a történetet.