[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Igen, Sándor, az utolsó idézet az egyik művemből származik. De már jó régen töltöttem fel (másfél éve), ez volt az az írás, amivel három év kihagyás után visszatértem az irodalomhoz. Tehát jók a meglátásaid. :-) Köszönöm, hogy olvastál!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Tetszett az alapgondolat. Nagyon is. Az utolsó darabkája – „Íme...” – számomra kilóg a sorból, de talán benned összeáll. Sőt, bizonyára.

Ha jól emlékszem, az egy részlet az egyik írásodból. Talán így kerekedik egésszé a történet :-) Mintha ezáltal az írásban szereplő, felelősségre vonható, ködben kutakodó bácsikát az utolsó bekezdés előtt felmentenéd „bűnei” alól, s te magad lépnél a helyébe.

És akkor itt a történet két részre válik: feloldozod őt a jó történet megírásával, vagy az utolsó bekezdéssel nyomatékosítod az addig is megtapasztaltakat, és a jó történet igazából egy „jó történet”.

Nem akarok dönteni a két út között.

Remélem, jól emlékeztem, és valóban magadtól „idézted be” azt az utolsó öt sort.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszönöm mindenkinek!

Válasz

Kovács András üzente 11 éve

Haha, jól rászedtél az elején a helyesírással. Jkó volt!

Válasz

William Morgenthaler üzente 11 éve

Nagyon ötletes :-)))!

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

:-)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Mondjuk. :-)

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

Szóval akkor önkritika:P

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Horváth Tibor: az a hozzászólás Gráma Bélának szólt, csak valamiért mobilról elküldve nem működött a "válasz" funkció.

Válasz

Tövisi Eszter üzente 11 éve

Én mindent értek, hahahahaha! :)))) Mindegy, semmi közöm hozzá. :)
Tibor, én sok szatírát olvastam már, meg humoros dolgokat, ütősebb lett volna egyes szám harmadik személyben megírva. Egyébként tetszett. :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Hát, szerintem magáért beszél... A lényeg már megemlítésre került.

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

Akkor mire? :) Megöl a kíváncsiság! Lehetne, hogy itt kimondjuk őszintén a gondolatainkat és ne találgassunk? Én egész nap gyerekek között vagyok és délutánra leszívják az agyamat!:) Ráadásul ilyen hibákat javítgatok:S

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Hát, valamire céloztam vele, de szerintem nem arra, amire te gondolsz. :-)

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

Én is majdnem úgy jártam, mint Béla, már kezdtem volna javítgatni a helyesírási hibákat (amit furcsálltam is, mert nem jellemző rád), mikor leesett, hogy a humor része! Ezt az írást célzásnak kellene vennem?:P

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Ja, rájöttem: Király Béla legutóbbi hozzászólása nem nekem szólt... Vagy igen? Ó! 27 órája vagyok fenn, már kicsit kezd sok lenni... :-)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Király Béla: őszintén szólva fogalmam sincs, mire célzol.
Zoltán: ha egy szatírának azt a címet adom, hogy Kritika, valószínűleg a fogalomnak egyes emberek által tulajdonított jelentését igyekszem kifigurázni, na meg az illető(k) jellemét. Kár, hogy itt nincsen kategorizálás, akkor külön lehetne válogatni a műveket műfaj szerint, és nem lennének ilyen félreértések.
Gráma Béla: ugyanazt tudom mondani, amit a többieknek. Tehát ez egy szatíra-féleség, és mint ilyenben, a lehető legjobb eszközöket próbáltam megragadni a felnagyítás érdekében. Nem tudom, mennyire lett hatásos.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Ööö... most nem igazán tudom mit mondjak. Mert ha humornak szántad a megjegyzést, nem esett le, ha pedig komolyan gondoltad, akkor valami neked nem esett le sem az írással, sem az én hozzászólásommal kapcsolatban.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 11 éve

Én nem szivesen használnám itt a"kritika" szót. A mű, és irodalomkritika valami meghatározott mezsgye mentén történik szakavatott irodalmárok által. Mi,--én biztos--nem rendelkezünk ilyen fajta képesitéssel. MI elolvassuk egymás müveit ésa legrövidebb időn belül "véleményt" mondhatunk, mondunk, anélkül , hogy elemznénk a müvet, mert mi az azonnali , pillnatnyi véleményunket mondjuk el annak alapján , hogy az illető mű milyen hatást váltott ki bennünk. Ezért fordulhat elő , hogy egy azon mű, két három ember szemében , agyában szivében más és más érzelmeket vált ki. A kritikusi munkában --annak függvényében hogy a kritikus jó vagy , rossz kritikát akar írni van egy szempont: A jó kritika esetében a kritikus felszinre hozza a müből a valóban jó dolgokat és elbagatelizálja a kevésbé sikerülteket,ha rossz kritikát akar írni, ennek pontosan az ellenkezőjét teszi. Én a magam részéről maradok a véleménynyilvánitásnál , mert az egyszerüen közelebb áll a valósághoz !

Válasz

Gráma Béla üzente 11 éve

Nos,hadd kekeckedjek én is egy kissé.Maga az írás és a mondanivalója tökéletes,csupán ami kilóg: folytatom (ly),rögtön (g), milyen (ly),tartja (j). Továbbá,Béla,igaz nem néztem utána,de tanulmányaim szerint anno,helytelennek tartották a fogalmazást,hogy "meg lett mondva"vagy jelen esetben "meg lett ragadva"Mi úgy tanultuk,hogy magyar nyelvben helytelen!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Igen, én is ismerek ilyet. Na jó, nem egészen ilyet. Mivel ez egy szatíra akar lenni, nyilván el van túlozva egy kicsit (vagy nagyon). Köszönöm, hogy olvastad!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Te jó ég én ismerek ilyen embereket. Nagyon jól meg lett ragadva a stílusuk :)

Válasz