juhasz aron üzente 11 éve
néhány gondolat:
sablonis tinglitangli lenne :)
elveszne a mondanivalóm
nem lenne meg ez a végiggondolom az életem érzés
a halált sokan valami rossz dolognak képzelik
akkor kvázi az élet is az, hiszen természetes részei egymásnak
Európában nem a halottat búcsúztatjuk el, hanem magunk siratjuk pedig felekezet szerint örülni kéne, hogy az elhunyt isten mellé ül vagy a nirvanaba esetleg végre a nagy kondérba
Tövisi Eszter üzente 11 éve
juhasz aron üzente 11 éve
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Tetszik! És ha kicserélnéd a halál szót a boldogságra – mit szolnál? Az olvasónak az érdektelen szürke hétköznap nem elég érdekes, ezért keressük a megrázót; a fordulatos széttépő, nagyobb feszültségben tart. Pedig az élet, sokszor magától kínálkozó, boldogságot nyújt. Hajlandók vagyunk nem értékelni. De én a versedet igen.
Gráma Béla üzente 11 éve
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Tetszett.
Megjegyezném, hogy a vesszők hiánya sem zavart. Valahogy egészebbé varázsolja számomra.
juhasz aron üzente 11 éve
Kovács András üzente 11 éve
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Finoman sötétségbe forduló versecske. :) Remélem legközelebb nem kell majd rád írnom, hogy alkoss valamit! :P
Balogh Zoltan üzente 11 éve
G. P. Smith üzente 11 éve
Nem baj, vagyis az.... de a stílusod nem sokat változott és ez jó:) Gyere azért gyakrabban, én is megpróbálok!Nézz rá majd Gábor novellájára...
juhasz aron üzente 11 éve
G. P. Smith üzente 11 éve
jaj, de rég olvastam tőled!:) már hiányzott! Ismét nem mondhatok mást, minthogy áronosra sikeredett, tetszett. Annyi csupán a "kritikám", hogy én több írásjelet használnék, de ezt már korábban is mondtam:)