juhasz aron üzente 11 éve
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Minden novella kapcsolódik, a többség rejtélyesebb, de vannak olyanok is, amik megmagyaráznak egy előző novellában még megválaszolatlan kérdést, hogy aztán a végére a kérdések többségére választ kapjunk. Ez is ilyen. :) Köszönöm, hogy olvastad!
juhasz aron üzente 11 éve
végre eljutottam ide is
látszik, hogy a vallás téma nem áll meszze az írótól :)
nekem csak egy kis gondom van az ítással kapcsolatban, az első három részben több volt a misztikus rész, mármint, hogy az olvasónak kellett rájönnie mi, miért van
nem volt elmondva minden
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Ez a ruhás dolog írás közben egy pillanatra nekem is átfutott az agyamon, de aztán nem foglalkoztam vele. Bikiniben simán elképzelhető lenne... :D
Köszi, javítom!
Tövisi Eszter üzente 11 éve
Tövisi Eszter üzente 11 éve
Hát eljutottam ide is végre...
Két dolgot felírtam magamnak menet közben, mert tudom, egy kicsit maximalista vagy.
1. "Nem hiszem el, hogy ha hallja, amiről az emberek beszélnek, vagy nézi a híreket, egy pillanatra sem bizonytalanodik el, hogy van Isten! Nem hiszem el, hogy nem teszi fel magának a kérdést, hogy ha tényleg létezik, akkor miért ilyen kegyetlen! Komolyan azt várja, hogy elhiggyem, hogy csak azért hisz, mert így tanították?"
Picit sok a hisz, de lehet, hogy csak nekem.
2. Most figyelj: "Reggel egy idős asszony kopogtatott az ajtómon, talán 80 éves lehetett, a bal karjára és lábára egy nagy fekete kígyó volt tetoválva."
Hogy a karja látszik, egy dolog. De 80 évesen mégis miben kopogtatott be, rövidnadrágban vagy hálóingben? Mert a lába is látszott, ugyebár. Hát, ezt nem tudtam elképzelni, ne haragudj! :)
Egyébként ezek apróságok, összességében nagyon tetszett, a csattanóra nem is gondoltam, annyira elterelted a figyelmem, már meg is feledkeztem arról, hogy valakinek mesél a pap.
Nnnnnnna. Ez jó volt, és muhahahahahahahaaaaaaaaaaaaaaa, győzött a (z )...
igazság. :)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Küldheted nekem is, rövidebb részletekben, ha lehetséges. Fogok keresni rá időt. A cím az adatlapomon. De nem tartanám rossz ötletnek részletek újra feltöltését. Én remélném, hogy több párbeszéd indulna el, ha valaki elkezdi.
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Gabriel OGrande üzente 11 éve
G. P. Smith üzente 11 éve
Tövisi Eszter üzente 11 éve
Ja, én nem emlékszem erre az átváltozás dologra, nekem küldhetitek emilben, ha még áll az ajánlat, bár biztos több hét kéne az elolvasásához, de leszek majd szabin! :)
Tövisi Eszter üzente 11 éve
Én például ma is dolgoztam, pedig már tegnapra ígértem az olvasást, de időközben kaptam egy pótgyereket, főznöm kellett, mosnom, bepótolnom, amit egész héten elhanyagoltam a családom tekintetében, ma meg ugye munka, most értem haza, de 4-kor már megint mennem kell itthonról. Megsúgom, hogy én munkában szoktam olvasni, ha épp időm engedi, szégyen-gyalázat. A kézzel fogható, papír alapú, egyre halmozódó könyveimről ne is beszéljünk, írni pedig már végképp nincs energiám.
Most is inkább a kommentekre fordítottam figyelmet, mert láttam, hogy 28 van belőlük, na mondom, mi van itt...
Én nagyon szeretem ezeket a történeteket, és nem fogom kihagyni a világért sem, de muszáj felállítani egy fontossági sorrendet, ráadásul itthon nincs elég béke és nyugalom és csend ahhoz, hogy normálisan el tudjak mélyülni egy-egy hosszabb lélegzetvételű műben. Még hozzászólást is nehéz írni, azt sem tudom már, mit akartam. :)
A lényeg, hogy le ne vegyétek innen, mert én szeretném elolvasni, a különböző felvetéseket pedig azt hiszem, továbbítom Szilvi felé, hiszen már nem először kapnak hangsúlyt.
Egyébként valahol mindenkinek igaza van, szívetek joga eldönteni, maradtok-e, vagy fejlődésetek érdekében másfelé néztek. Azt azért sajnálnám. :(
Balogh Zoltan üzente 11 éve
Nos, elolvastam ezt hosszúlélegzetű elbeszélést! Bár elolvastam az alábbi hozzászólásokat is --ami mindenről szólt , de legkevesebbé a műről-- és igyekeztem magam mindentől függetleniteni , és kizárólag az elbeszéléssel kapcsolatban fogant gondolataimat, véleményemet megfogalmazni: egy hosszú elbeszélés amelyik magán viseli az elbeszélő irodalom minden jegyét! A leirások érzékletesek " látványosak" fantáziadusak -- teljesen megfelelnek a mai műfaji felfogás követelményeinek. A történet misztikumában is nagyon érdekes--a fiatalabb generáció szabályosan bukik az ilyen jeleggű irodalomra. Felvetődik a vallás a hit kérdése, ami szintén nagyon fontos mert a mai világban teljesen kettészakadt a világ, hivőkre és hitetlenekre , és a hitetlenek számára egyenes az út az ateizmus és a szabadosság felé. És van végkifejlet, önvallomás és talán igazságszolgáltatás , ami szintén elengedhetetlen része egy ilyen természetű, és terjedelmű elbeszélésnek. Én a magam részéről bizonyos hullámzást érzek olykor nagyon horrorisztikus , máskor egészen emberi, de ez is kelléke a műfajnak. Így látom én ezt a művet, és az a véleményem, hogy előkelő helye van az ilyen fajta irodalom kánonján. Olvasása közben még az is eszembe jutott , hogy annak idején amikor irni kezdted,gondod volt a cim adással, és a fórumban vártál javaslatokat--amihez én is hozzászóltam. Azt hiszem pont én javasoltam a" New" Éden cimet. Lehet , hogy azt fogadtad el ? Azt még feltétlenűl elkell mondanom , hogy nem vagyok a műfaj kedvelője, és mindezek ellenére értékelni tudom. Tetszik!
William Morgenthaler üzente 11 éve
Már én is gondolkodtam a dolgon, mert az valahogy szerintem sem jó, hogy 684 tag van, de kb 10-en vagyunk itt. Van egy elég drasztikus megoldás: kötelezővé kellene tenni a szabályzatban, hogy minden tag havonta legalább egyszer adjon életjelet magáról (hozzászólás, írás feltöltés stb...). Aki nem tartja be, azt egyszerűen ki kellene rúgni. Technikailag megoldható az ellenőrzés, habár eléggé babra munka :-).
G. P. Smith üzente 11 éve
G. P. Smith üzente 11 éve
Kedves Willie!
Igen, jól ismerem az általad említett időhiányt, hidd el, a mai világban mindannyian küzdünk vele. Nehéz munka mellett mindenre időt szakítani, de mégis úgy gondolom, ha valami fontos az embernek, akkor arra talál. Jó lenne, ha valamit ki tudnánk okoskodni erre vonatkozóan, mert szerintem nem csak én, de mindenki más is szívesen fogadná az építőjellegű kritikát!:)
G. P. Smith üzente 11 éve
Kedves Zoli!
Engem az elmúlt hónapokban az előbbiekben említett kiábrándultság tartott távol az oldaltól, ami nem jelenti azt, hogy nem voltam fent és nem olvasgattam ezt-ezt. Ha az általam felvetett probléma már szóba került - bevallom, arról lemaradtam - de mivel mindannyian értelmes emberek vagyunk, talán közösen találhatnánk rá valamilyen megoldást, hogy az ember újra szívesen feltölthesse ide az irományait...? Mint például anno mikor Szilviék csökkentették az egy nap feltölthető írások számát...
Azóta amúgy az írást nem hagytam abba, befejeztem az átváltozást (260 oldal), egy új regény is készülőben van (120 oldal jelenleg):)
G. P. Smith üzente 11 éve
Kedves László!
Szerinted akkor mi lett volna a megfelelő választás? Az említett mű részleteit elkezdtük feltölteni ide is (mint már korábbi írásainkat is), de miután vélemény alig vagy nem érkezett, úgy döntöttünk, hogy nem teszünk közzé belőle további részleteket... a regény elkészült közben és ezért üzentünk így, hogy aki olvasta és akit érdekel, megkaphatja e-mailben és annyit kérünk, hogy miután elolvasta, egy rövid, összegző véleményt írjon.
Várom az ötleteidet a probléma megoldására!
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Kedves G.P. Smith! A fórumban megjelent üzeneted olvastam még akkor, de szerintem a levélre levél, és utána megint levél – nem volt a legszerencsésebb választás.
A tegnap este megírtam hat véleményt, de végül lemondtam a feltevésükről. Én márciustól csatangolok itt mint abszolúte újonc, az elején meg se mertem mukkanni. Később véve a bátorságot a véleményezésre, kezdtem úgy érezni magam mint egy okostojás. Volna sok mondanivaló és érdekessé tudnánk tenni ezt az oldalt, de nem vagyunk egyformák. Engem is sok minden érdekelne ide kapcsolódóan…
William Morgenthaler üzente 11 éve
Most már értem, hogy miért csak egy érdeklődő volt. Gondolom, nem csak én szenvedek itt folyamatosan időhiányban. Kezdetben nagy lendülettel három oldalon is fent voltam, aztán rájöttem, hogy egyre is alig jut idő, ezért kettőt passzoltam. Sajnos most már ide is ritkábban jutok el, közben a maradék időben próbálom írni az új regényemet (amit szerintem ti nem olvastatok :-)). Részemről arra már nincs kapacítás, hogy mást is nézzek, mint ami ide a hírek közé felkerül. Az Átváltozást addig el is olvastam, amíg feltöltögettétek. Jónak találtam, ezért olvastam, és közben a többiekre nem mindig jutott idő. Miután az új részek elmaradtak, másoktól kezdtem el olvasgatni, azok között is voltak jók, még ha más műfajban is. De ettől nem lett több időm.
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Balogh Zoltan üzenete: "Azt viszont továbbra is fenntartom , hogy szivesen olvasnék tőled valamit! "
http://amatorirokklubja.network.hu/forumtema/atvaltozas
Balogh Zoltan üzente 11 éve
Én tökéletesen megértelek, de ez akkor is egy kicsit általánositás, mert az olvasom, nem olvasom, kommentelem, nem kommentelem, az mindenkit egy formán érint. Én, a magam részéről igyekszem mindent elolvasni, még akkor is ha engemet nem is olvasnak , vagy nem kommentelnek, mert nekem valószinű több időm van ilyesmire. Persze ha fenn lettél volna az utóbbi időben , azt is észrevetted volna ,hogy bizony ez irányba ebbe a témakörben mások is és én is szót emeltem. És egyáltalán nema magam érdekében, hanem az oldal jobb működésének érdekében. Természetesen én képes vagyok mindenki döntését, elhatározását tiszteletben tartani. Azt viszont továbbra is fenntartom , hogy szivesen olvasnék tőled valamit! Údvözöllek!
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Gabriel OGrande üzente 11 éve
G. P. Smith üzente 11 éve
Kedves Zoli! Én úgy érzem, az oldalban csalódtam vagy az ide író emberekben, ha úgy jobban tetszik, mert - ahogy előbb is írtam - mikor elkezdtük ide feltölteni a műveinket 2 éve, mindenkit érdekelt a másik munkája és visszajelzéseket adtunk egymásnak, most pedig? "El se olvastam,mert hosszú, de azért kritizálom... "
Az, hogy már régóta nem töltöttem fel semmit, nem véletlen... nem kaptam meg a megfelelő visszajelzést, amit vártam volna, amiért megtisztelem a többieket azzal, hogy megosztom velük, amit írok, ők elolvassák, véleményezik és cserébe én is ezt teszem az ő irományukkal. Például hetekkel ezelőtt kértünk benneteket Gáborral, hogy az elkészült Átváltozást (ami kiadás előtt áll) olvassátok el, így segítve bennünket...nézd meg, hányan reagáltak rá (1 fő)... erről beszélek. Ezek alapján - úgy érzem - jogosan vagyok csalódott. Régen ez egy jó kis közösség volt, ahova örömmel töltöttem fel, amit írtam és minden nap feljöttem ide, mert úgy éreztem támogatnak. Azonban elment tőle a kedvem, mert azért nem töltöm fel, hogy fent legyen a neten és max. annyi visszajelzést kapjak, hogy egy "hogy" nem kellene a mondatba...ennél azért értékesebb, amit csinálok/unk!
William Morgenthaler üzente 11 éve
A történet nekem tetszett, és nem tűntek fel a hogyok sem. Talán azért, mert a cselekmény elvonta a figyelmemet.
Balogh Zoltan üzente 11 éve
Így, ebben a formában ez egy kicsit túlzás , mert lehet csalódni egy -egy müben egy-egy iróban , de az egész oldalban nem--szerintem , ezért aztán ha nekem nem tetszik valami akkor odairom ez nem tetszett, ezért,meg ezért, de nem ábrándulok ki az egész oldalból. Egyébként rég nem olvastam tőled semmit!!!Üdvözöllek!
G. P. Smith üzente 11 éve
Egy irodalmi alkotásban természetesen a nyelvi megformálásnak is fontos szerepe van - és érdemes erre is nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezért irodalmi alkotás. Nem mellesleg a kritika jogos volt Tibor részéről - én ezeket hogy nem vettem észre? DE Gábor novelláinál a mondanivaló, a történet megszerkesztése, a csattanó az ami miatt érdemes elolvasni és ha már elolvassa az ember, véleményezni. Mert azért töltjük ide fel a műveinket, hogy segítsük egymást! És legyünk őszinték, vannak/voltak itt fent ennél sokkal igénytelenebben megfogalmazott művek is... Sajnálom, hogy ezt mondom, de amikor mi regisztráltunk erre az oldalra, az írók még odafigyeltek egymásra, megtisztelték egymást azzal, hogy elolvasták a másik írását és véleményezték, mint ahogy volt ez például az én Gracemmel és cserébe a másik is ezt tette. És most?Ne haragudjatok, de én csalódtam ebben az oldalban...
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Sz. Kovács Péter üzente 11 éve
Nincs ezzel az írással semmi baj ;) tessék csak szabadon alkotni, a görcsösség minden szövegen meglátszik, az pedig valóban nem jó! hadd folyjanak azok a gondolatok ;)
Tövisi Eszter üzente 11 éve
Várjál, várjál, majd jövök én is!!!!!! Most nem érek rá a hosszúakra, de tudod, hogyhogyhogyhogy.... én ezeket imádom! :) Talán csak holnap tudok sort keríteni rá, de nagyon kíváncsi vagyok!
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Nem a kritikával van a baj és köszönöm a segítséget, csak feltűnt ez az érdekesség. Van jelentősége ezeknek a dolgoknak, de egy novellánál a tartalomnak - szerintem - legalább annyira. :) Ezt hiányoltam.
Az édenes sztorik különálló novellák, nem kell ismerni a többit ahhoz, hogy megérts egyet. De vannak visszatérő szereplők, akiknek ha ismered a történetét, talán másként látsz néhány dolgot. ;)
Ebből a novellából a sebhelyes arcú szerepelt már korábban a festményes írásban.
Köszönöm a hozzászólást!
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Szerintem a kettőnek – a hogyok száma és a szöveg méltatása – nincs köze egymáshoz. Én nem méltattam a sztorit, mert nem olvastam el – de nem a hogyok miatt. Ha nincs az első hozzászólás, fel sem tűnik, nyilván. Tizenhat oldalt én nem tudok csak úgy elolvasni – a megfelelő időpontban kell nekiüljek. Én így működök. Lehet, hogy más is hasonlóan, nem tudom.
Viszont Horváth Tiborhoz hasonlóan úgy gondoltam, talán segíthetek ebben az apróságban. Nyilván, mindenki ott teszi, ahol tud.
De ahogy észrevettem, nem veszed túl jó néven az ilyesfajta segítséget. Mintha frusztrációként élnéd meg, hogy nem a tartalomra figyeltünk. Sajnálom. Biztos vagyok benne, hogy lesz, aki megteszi ezt helyettünk is.
További jó munkát.
u.i.: ezeket a Mesék az Édenből írások egymagukban is olvashatók, vagy időfolytonosan vannak megírva egyfajta sorozatként?
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Az azért tetszik, hogy magát a sztorit még egy mondatra nem méltatta senki, mert egy 16 oldalas szövegben pár helyen két "hogyot" írtam egy mondatba...
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Amúgy a Horváth Tibor által idézett szövegrészben lévő három darab hogy közül a második teljesen nélkülözhető – csak mert arra kérted, hogy próbálja meg újrafogalmazni választékosan. Nem a választékossággal van a gond. Olvasd újra azt a szövegrészt a második hogy nélkül :-)
1. Úgy tűnt, hogy nincs olyan állapotban, hogy szabadulni próbáljon...
2. Úgy tűnt, nincs olyan állapotban, hogy szabadulni próbáljon...
Számomra „ízletesebb”, illetve „emészthetőbb” a második verzió, és mint láthatod, újrafogalmazást sem igényelt. Ezek apró dolgok, melyek elvesznek a sorok, mondatok közt, mégis, kissé rágóssá teszik az olvasnivalót. Bár ez csupán egyéni véleményem, meglátásom.
Tisztelettel :-)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Egy megjegyzés egy dilettánstól Horváth Tibor észrevételére építve.
„Lassan felemelte a tekintetét, rám pislantott, majd a szoborra. Most először láttam rajta, hogy tudja, hogy mi történik körülötte. Felfedeztem valamit a tekintetében, de nem könny volt. Felismerte a szobrot. Éreztem, hogy valami történni fog, valaminek történnie kell! De hiába vártam, az angyal nem sírt, helyette a szobor szeméből kezdtek özönleni a véres könnyek..”
Vegyük szemügyre ezt: „...láttam rajta, hogy tudja, hogy mi történik... ”
Nyilván, az írói szabadság lehetővé teszi a sajátos fogalmazásmódot, sőt, ez egyfajta magánszféra, melybe csak úgy nem léphetünk be. Én mégis megteszem, de csak azért, mert nekem is a gyengém a sok hogy és társai.
A második „hogy” abszolút kiküszöbölhető.
1. Most először láttam rajta, hogy tudja, hogy mi történik körülötte.
2. Most először láttam rajta, hogy tudja, mi történik körülötte.
Ezek apróságok. A magyar nyelvben valóban szükség van az ilyen kifejezésekre, de mint láthatod – remélem tegeződhetünk –, nagyon sokszor úgymond „töltelékszerepük” van. Azért merek ilyeneket írni, mert ezzel én is küszködöm, illetve küszködtem. Ma már különösen odafigyelek erre. Azt ajánlom, a kész műveidet olvasd el egyszer úgy, hogy csak ezekre a szavakra figyelsz oda. Biztos vagyok benne, hogy akadni fog egy-egy, amelyik úgymond nem funkcionális, mint az általam kiemelt példában. Ha ezeket kiszúrod, majd kicseréled, esetleg eltávolítod, sokkal olvashatóbbá válik a mű.
Észrevételemet fogadd barátsággal :-)
Sok sikert a további munkához.
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Hidd el, ennél olvastam már sokkal zavaróbbakat is, nálunk elismertebb emberektől! Mégis bekerültek páran az irodalomkönyvekbe. ;) Átfogalmaznád választékosra az idézett részt?
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Tényleg gyakoriak ezek a szavak. DE:
"Régebben olvastam egy írást, miszerint egy angyal sikolya képes a földig rombolni egy nagyobb várost. Úgy tűnt, hogy nincs olyan állapotban, hogy szabadulni próbáljon, abban sem vagyok biztos, hogy felfogta, ami körülötte történik, de Montgomery biztosra ment." Szerinted nem zavaró? Szerintem igen. :)
Igaz, hogy ezeket gyakran használjuk a köznyelvben, de az irodalom attól - is - irodalom (legalábbis attól kéne annak lennie), hogy választékosan fogalmazunk.
Gabriel OGrande üzente 11 éve
Pedig a múltkori után figyeltem rá, ennél eredetileg több lenne... de a magyar nyelvben ezek a szavak azért eléggé gyakoriak és itt nem csak a köznyelvről beszélek. Szóval ha ennyire zavar, hogy valaki többször is használja a fentieket, azt javaslom, hogy inkább idegen nyelven írt sztorikat olvass! ;)
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
A történet megfogott, a szöveg kevésbé. Egyrészt, el kellett volna különíteni valahogy a múlt és a jelen eseményeit. Többször megakadtam, mert nem tudtam, melyik párbeszéd, cselekmény mikor játszódik. Továbbá, amit múltkor is mondtam: a szöveg hemzseg az "egy", "hogy", "ami" szavaktól. Ezek számomra sokat rontottak a sztori értékén.