K. Katey üzente 12 éve
váó, szépen elcsípted. könnyedén azonosulni lehet a verseddel annak ellenére, hogy én nem így érzek ha féltékeny vagyok. érdekes volt más szemszögéből is szemlélni az érzést.
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Ez így igaz.Ugyanebben a helyzetben voltam én is.Szörnyű kellemetlen érzés még a kívülállónak is.Hát még ha benne is vagy.Egy fajta betegség ez is.Addig nem gyógyítható, amíg a ,,beteg'' föl nem ismeri betegségét és meg nem gyógyítja saját magát.Mint a cigaretta vagy alkohol.Mentálisan kell előbb meggyógyulni.De hiába osztom itt az eszet,míg nekem is a napi doboz cigi megy,Ugye?
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Kösz Tibor.Remélem nem kapcsolatodból fakadóan utáltad meg.Az borzasztó.Őszintén szólva hozzám elég közeli kapcsolat bonyolultságát próbáltam feldolgozni,de az úgysem olyan mint a személyes élmény.Bármelyik oldalon is állj.Tettes vagy áldozat légy.Habár szerintem egy ilyen jellegű kapcsolatban mindkettő áldozat.
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Köszönöm az észrevételt.A bizonytalanságot szerettem volna kifejezni.Valaki azt mondta,hogy a szeretetet egy lépés választja el a gyűlölettől.A féltékeny emberek általában úgy magyarázzák meg ezt a mardosó érzést,hogy ők jobban szeretnek mint más.Tehát ha bántanak is,azt ebben a fenenagy szeretetükben teszik.De annyira nagy,hogy úgy imádják féltékenységük tárgyát,hogy képesek meggyűlölni,ha úgy érzik nem kapnak olyan fokú szeretetet vissza,mint amit adnak.Szóval szeretve gyűlölnek és gyűlölve szeretnek.A másik fél pedig nem tud eligazodni az érzéseiken. Amíg az ilyen típusú emberek nem tisztázzák le magukban az érzéseiket,addig a másik nem tud feltétel nélkül megbízni bennük.Szeret vagy gyűlöl?Hogy akképp viszonyuljak én is hozzá. Na jól belebonyolódtam.Lehet,nem lettem érthető.Magam sem értem. Hála Istennek,nem magamból indultam ki.Ezt az érzést ilyen szélsőségesen még magamon nem tapasztaltam.
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
A vers remek. A témát annyira megutáltatták velem az elmúlt pár évben, hogy már-már közömbös vagyok iránta. De a vers remek.
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Tövisi Eszter üzente 12 éve
A végének nincs értelme, egyébként jól leírtad az érzést. Gondolom. Bár én nő vagyok, de talán mi, nők még ettől is rosszabbul viseljük a dolgot, láttam már pár hajtépést! :))
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Gráma Béla üzente 12 éve
Szilveszter Levente üzente 12 éve
Köszönöm.Az igazság az,hogy nem vagyok az a hőbörgő féltékeny fajta.Nem mondom,hogy nincs bennem,de szerintem mindenkiben,aki szeret valakit,vagy akár valamit,kell legyen egy egészséges féltés.Ha nem,akkor már közöny,ugye?A vers a környezetemből,hírekből inspirálódott.Nálam,nálunk inkább a bizalom a domináns.
Balogh Zoltan üzente 12 éve
Ha az ember eljut odáig , hogy belátja hogy féltékeny fajta , az már egy lépés a gyógyulás felé, mert már tudja , hogy benne is van hiba ,és én azt is tudom , hogy ha erre nincs semmi oka ,akkor mérhetetlen, gyógyithatatlan pusztitást okoz a amásik fél .a társ lelkében. Ez a vers nagyon érzékletesen festi le ezt az érzést. Nekem nagyon tetszik!