Nagyon érdekesnek tartom, bár én nem éreztem ki belőle a depressziót, inkább a játékot a szavakkal, a gondolattal, a kíváncsiságot. Még tanulmányaim megkezdésekor találkoztam egy olyan verssel aminek ha jól emlékszem Haláltánc volt a címe, kicsit a hangulata arra emlékeztet. Persze lehet, hogy nincs igazam, és akkor elnézést kérek, de nekem ez jutott az eszembe.

Válasz

Ez tényleg így van. :) Bár néhányan azért látták benne, hogy ez csupán játék a gondolattal. :) Köszönöm, hogy olvastad!

Előzmény

Válasz

Ez úgy van, hogy a mondanivaló ami az íróban ébred, nem mindig ugyanazt hozza az olvasó számára is. Gondolom ez történt most. Első két sorod azonnal a mai fiatalság körében növekvő öngyilkosságot juttatta eszembe. A céltalanság, érzékenység, nehéz beilleszkedés néha tragédiába torkolódik. Továbbá, a versre most fogalmaznék úgy, hogy volt jobb is.

Válasz

Tudod, az embernek bizonyos gondolatokkal meg kell barátkozniuk. Már egy ideje nyomasztott a haláltudat, hát úgy döntöttem, helyre teszem magamban. Sikerült. Bár a végén én is megalkuszom, mint mindenki, de egyelőre győztem. :)))

Előzmény

Válasz

A vidámság érződik is néhol, de a vége? Az nekem pont olyan, mintha abba a bizonyos tengerbe kívánnál lépni, na. :)

Előzmény

Válasz

Eszter, te meg miről beszélsz? :)) Szomorú, depresszió? :O Ezt a versemet írtam eddig talán a legvidámabb hangulatomban. :)))

Előzmény

Válasz

Köszönöm! Valóban, arra gondoltam, játszadozom egy kicsit a gondolattal. Már nem először, most le is írtam, kíváncsi voltam, mit szóltok hozzá. Hasonlóra számítottam. :)

Előzmény

Válasz

Hát, erre nem tudom, mit mondjak. Néhol vidám, néhol egészen szomorú, a vége meg teljes depresszió.

Válasz

Merész játék a halállal, vagy csak a halál gondolatával. Kemény kihivás, és nagyon negativ életérzés. Ezekre szoktam volt mondai fájdalmasan szép !!!

Válasz

Kösz. :)

Előzmény

Válasz

Nagyon jó

Válasz