László Levente üzente 7 éve
Hát így mint olvasó, azt kívánnám, bárcsak ne érne véget ez az utazás, mivel rendkívül szórakoztató.
Balogh Zoltan üzente 7 éve
Légrádi Eloise üzente 9 éve
Az osztrák határátkelés is sikerrel járt, még az ittas utas is vette az akadályt. Bár elsőre téves buszra szállt dolga végeztével, de végül sikerült megtalálnia a a sajátját. Sofőr csere is volt a határ előtt, bizony, a nyelvtudás akkor is, most is előny. Akkoriban nem kimondottan kívánt izgalmakkal spékeltek meg egy ilyen utat, ma pedig szinte észrevétlenül röpködünk országok között. Az életérzés összehasonlíthatatlan. Szemléletes, hiteles képet kap a múltbéli utazásról az, akinek semmilyen emléke, története nincs erről. Akinek van, örömmel nosztalgiázik.
Balogh Zoltan üzente 9 éve
C.C c üzente 9 éve
Behoztam a lemaradásomat.
Az ötödik rész után,véleményem az hogy egy nagyon jő téma amit írtál.
És remekül tálaltad az olvasoknak.vicces,ugyan akkor azért komoly mondani valoja van,és mellesleg nagyon valoságos ami ki mondottan tetszik.
Mondhatni hibátlan eddig!
Biztos hogy tovább fogom olvasni!
Kozma Norbert üzente 9 éve
Tövisi Eszter üzente 12 éve
Balogh Zoltan üzente 12 éve
Ha az utleírást földrajzi értelemben képzeled csalódni fogsz , mert engem elsősorban az emberek egymáshoz, a munkához a megélt élethez való viszonya érdekel , és annál kevésbé, hogy közöljem, mi hány kilóméterre van , mitől. Persze vannak elkerülhetetlen dolgok, amit feltétlenül lekell írni. De az ember csak a saját képessége , szemlélete szerint tud irni.Kösz hogy olvastad.
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Balogh Zoltan üzente 12 éve
De bizony az, köszi hogy olvasod. Nekem is elég ha tetszik, ha nem tetszene néhány embernek , nem is írnám.