Balogh Zoltan üzente 11 éve

Gyerekkori barátom, velem egy idős--M.O.költözött és ezelőtt két évvel felhívott, hogy nem tud haza jönni és tennék én egy szál virágot az édesanyja sírjára--mert hát úgyis ott vagyok. Nincs ebben semmi különös. Ez egy ílyen világ!

Kovács András üzente 11 éve

Hű, ez most... Nem is tudom mit mondjak. Hű, tényleg nem tudom.

Légrádi Eloise üzente 11 éve

Elolvastam. Szomorú, hogy időnként ilyenek is vagyunk, vagy hasonló telefonbeszélgetésbe bonyolódunk bele. Nem is tudom, hogy melyik félnek a kínosabb...

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Remek, köszönöm szépen! Megkönnyítetted a dolgom!

Balogh Zoltan üzente 13 éve

http://amatorirokklubja.network.hu/blog/amator-irok-klubja-hirei/tabortuz-2

http://amatorirokklubja.network.hu/blog/amator-irok-klubja-hirei/tabortuz-1

http://amatorirokklubja.network.hu/blog/amator-irok-klubja-hirei/tabortuz-3

Tövisi Eszter üzente 13 éve

:DD Jól van, előkeresem majd innen-onnan:)))

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Jaj Eszti drága , én nem tudom ide-oda tenni , de ha ott fenn baloldalt ahol a régebbi hireket irja , ha az oktoberre klikkelsz és mégy egy kicsit visszafele akkor megtalálod. Tudod , hogy én számitógépanalfabéta vagyok! Üdv.

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Nem, nem olvastam, betennéd ide mindkettő linkjét? Ma már nem biztos, hogy idejutok, de holnap lesz időm elolvasni, nagyon kíváncsi vagyok rá! Emlékszel a tábortüzes megjegyzésemre, nahát...:)

juhasz aron üzente 13 éve

megható történet, pénzről, karrierről, társsadalmi elvárásokról, és az elfelejtett életről

Balogh Zoltan üzente 13 éve

KÖSZÖNÖM!
Más: Van fenn két tábortüzes...Nem olvastad?

Tövisi Eszter üzente 13 éve

"Megkérnélek valamire,tudom , hogy halottak napján jársz a temetőbe: Tegyél egy szál virágot az édesanyám sirjára..."

Zoltán, kár, hogy nem ismerlek személyesen, azt hiszem, Te az az ember vagy, aki előtt mernék sírni... Olyan egyszerű, és mégis olyan mélyen látó ember vagy, aki tudja, mi a legfontosabb dolog az életben: az IDŐ.
Én ezt olvasom ki ebből az írásból. Köszönöm.

Paládi Zsolt üzente 13 éve

Tanulságos. Az itteni erdélyiek bizony többet is gondolhatnának "haza", többet is foglalkozhatnának eredeti környezetükkel, mert igenis az is lényeges, ki honnan jött, nem csak hogy hova megy. (Ha egyáltalán megy valahova) A múlt mindig jelent valamit!

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Köszönöm , hogy olvastátok, és véleményeztétek--egykor volt barátom az új környezethez alkalmazkodott és legalább öt-hat éve nem volt itthon.

Jagicza Gellért üzente 13 éve

Nagyon jól szemlélteti világunk legfőbb, legnagyobb problémáját, egoizmusunk belesodor saját vesztünkbe, de mi tudomást sem veszünk róla, emberek. Amit a legtöbb ember fontosnak tart, az leginkább csak saját magával kapcsolatos, pedig mennyivel színesebb lenne minden, ha csak egy kicsit figyelnénk egymásra. Írja a mű, hogy be kell állni a sorba. Modern világunk akár csak egy vezérezredes, aki arra int, hogy csatlakozz, és nagyon sokan, egyszerű tizedesek vagyunk, akik beállunk a sorba ha mások azt mondják nekünk. Tévedés ne essék, semmi szándékom az "egyszerű tizedeseket", mint katonákat bírálni, csupán az érzékeltetés miatt írtam.

Az a baj, egyre ritkább az, hogy valaki ne legyen "parancsolgató ezredes" és az is egyre ritkább, hogy valaki ki merjen lépni az "egyszerű tizedes" szerepből, hogy megtalálja azt, amit úgy lehet nevezni, a tudatos arany középút.

Üdv: GeGe

Gráma Béla üzente 13 éve

Tökéletes példája amikor elbeszélünk egymás mellett kevésbé érdekelt dolgokról.Csak a lényeg marad el.Nagyon tetszett

pásztor pálma üzente 13 éve

Igencsak találó a felszínessé vált kapcsolatokról; tényleg szomorú, amikor az emberek hosszasan beszélnek mindenféléről, épp csak a lényegessel, a másikkal nem törődnek...
Nagyon tetszett!