Érdekes. A halálvágy legfőképp. Mert egész végig ez épp nem jutott eszembe, ahogy ábrázolod a jellemét. Így aztán olyan kedvesen rózsaszín az egész, ahogy siklanak a mondatok, és aztán nagyon hirtelen borul be az ég.

Válasz

Érzéki irás, mondanivalóval, engem is megfogott. rövid terjedelem, velős tartalom

Válasz

Nahat ujabb remek iras Zoltantol. Tetszett, erzeki nagyon es sokat mondo.

Válasz

Nem volt jó ötlet szakítás után ezt olvasni :( De az utolsó bekezdés, na kérem az egy reális feeling, amit én is átereztem, érzek. Kedvenc részem: szemed tompa fénye egy más világból indul felém, és túl gyenge ahhoz , hogy eljusson , elérjen az én földközeli világomba.

Válasz

Már olvastam anno, most is nagyon nagyon tetszett, bár egy kicsit másképp hatott, talán én változtam, talán fáradt vagyok, talán nem munka közben kéne olvasni...

Válasz

Picit már fáradt vagyok, ezért hosszas elemzésekbe nem mennék bele. Egyetértek a többiekkel. nagyon jó lett!

Válasz

Nekem is nagyon tetszett, igazán érzékletes írás volt!

Válasz

Bevallom, szerintem ez az egyik legszebben megfogalmazott írásod, és ezen felül még a mondanivalót is kellőképpen sikerült árnyalnod, hogy ne legyen erőltetett, egyértelmű. Nekem is tetszett!

Válasz

Most én is írtam pár dolgot a szúrásról, csak azt sajnálom, hogy nem előtte olvastam el, mert én ennyire mélyen nem tudtam elmerülni benne. Szuper lett, főleg az utolsó mondat, nagy hatása van. Szeretem az utolsó mondatokat, jó szájízt hagynak maguk után.

Válasz

Nagyon jól fogalmaztad meg a fiú félelmeit, haragját, szeretetét, kiábrándultságát úgy, hogy közben reálisan mutattad be a lány irreális lényét. Nagyon tetszett!

Válasz

Valóban elgondolkoztató írás - főleg a kommentekkel -, tehát nagyszerű munka!

Válasz

Az nem lehet , hogy már lemondott róla-- a helyzetet visszafordithatatlannak látja--és végső elkeseredésében ontja magából a szavakat!Mert én mikor írtam akkor valami ilyesmit éreztem , vagy akartam éreztetni! Üdv!

Válasz

Nagyon megértem az elkeseredését annak a fiúnak... mégis, ahogy olvastam Zoltán tolmácsolásában, azt éreztem, hogy úgy ömlenek ki belőle ezek a gondolatok, hogy közben nem érzem feltétel nélkülinek az ő szerelmét a lány iránt. Egy kevésbé földhözragadt, álmokat kergető, felhőket vágyaival meglovagolni képes ember számára egyoldalú a srác megközelítése. A drogozásra nincs mentség, nem is a drog mellett érvelek, inkább arra szeretnék rávilágítani, hogy bizonyos elmeállapotban a 'normális' ember elfogadottnak mondott dolgai taszítóak, és a magát 'normálisnak' mondó ember sem érti meg - még ha volt is benne része - hogy miért nem lép ki a másik, aki felett ítélkezik, a saját világából.
Az írás elgondolkodtató, és ezzel máris elérte célját.

Válasz

Először nekem se esett le, de visszaolvasva tényleg egészen találó. Nekem tetszett.

Válasz

Ja, nem a megnevezésre gondoltam. Csak először nem tűnt ki, hogy a drogozásról szól, és egy fiú évődik a lány miatt. Lehet mert már késő volt nagyon hogy olvastam.

Előzmény

Válasz

Nem volt célom a fiút vagy a lányt megnevezni , csak magát az eseményt, a jelenséget irtam meg anélkül , hogy a drogozás szót megemliteném.A végeredmény magáért beszél.

Válasz

Mert nem mertem addig véleményt mondani, amíg nem tudom kiről szól...
így már jobban érthető számomra, hogy tudom ki, kinek mondja,
elgondolkodtató, megfontolandó, hogy mennyi ember tönkre teszi az életét a drogozással, és nem látja meg az igaz szerelmet, a boldogságot, mely karnyújtásnyira van tőle
jól megfogalmaztad a fiú személyében, tetszett

Válasz

Egy városunkban történt konkrét eset kapcsán . Egy nagyon jól szituált husz éves lányka , keményen drogozott, a fiuja már nem , és a leányka tullőtte magát. De véleményt nem mondtál.

Válasz

Ejha! Ezt kiről írtad, kinek?

Válasz