Légrádi Eloise üzente 10 éve

A nap nekem is 24 órából áll, és amire szeretném, hogy jusson időm, jut is. Független, van e már megjelent könyvem vagy sem. Saját blog? Az igazán nagyok helyett a közönség elvégzi ezt a munkát. Egyes blogokon jót szórakozom, amikor hosszasan írnak a semmiről. De ez itt most nem a kritika helye, örülök mások sikerének, mindenki másként éli meg úgyis.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Szomorú bizony, hogy mennyire kevés az állandó tag, akik folyamatosan jelen vannak. Persze, a felnőtt élet nehéz (munka, gyerekek, stb...), kevés az ember ideje, de azért napi 20 perc szerintem nem sok arra, amit az ember szeret... Már ha tényleg szereti... Na mindegy. :)

Az írás szórakoztató volt, két éve is tetszett, most is tetszik. :) (Ma bepótolom A mi utcánkat is.)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 10 éve

Már tettem róla emlitést a jelenleg futó írásom első részénél tizenöt kommentelőt számoltam-- most a ti jóindulatotokból adódóan 2-3-4. Ez annak a következménye , hogy tisztelt és nagyra becsült kollégáink saját blogot irnak--nagyon helyesen -- részben vagy teljesen elhanyagolják közösségi oldalt. Úgyanaz figyelhető meg azon kollégáknál is akiknek már megjelent könyvük, ennélfogva rangon alulinak tartják az itteni jelenlétet.Engem például az érdekel , hogy ha én ma írtam valamit , az eljutott hozzátok mondanivalóstul , vagy nem! Mert azonnali hatás, az első benyomás az érdekes! Egyébként van egy tizrészes pikáns sorozat "Tábortűz" fő cimmel ami majd hétvégeken , vagy amikor nincs nagy nyomás a felhozatalban felfogok tenni! Befejezem, sok beszédnek , sok az alja!

Válasz

Légrádi Eloise üzente 10 éve

Olvastatta magát, tényleg, már csak a tábortűz hiányzott... A hallgatóság két év alatt valamelyest csökkent, nem? Mostanában legalábbis, mint új tag, pár hónapja csatlakozottként visszaesést tapasztalok.

Válasz

Kovács András üzente 10 éve

Nagyon jó kalandok, szeretem az ilyen vicces sztorikat, pláne amikor egy tréfa félre csúszik. Haha, azokból lesznek a szép emlékek. Hangulatos volt, tetszett.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Itt van "hallgató" bőven, Zoltán, úgyhogy tartsd meg jó szokásod, és továbbra is töltsél fel műveket! :)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Ezt még elakartam mondani , igy van ez élőbeszédben is .Befogadó agyakra , szivekre van szükség, mert ha nincs hallgató , hiába szól a rádió.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

De ebbe az is benne van , hogy halálra unnátok magatokat, mert ti akik irtok ,és jól irtok tudjátok nagyon jól, hogy az irás--egyebekkel együtt hangulatfüggő, és ha nem jön össze az ideális állapot akkor ha megszakad az ember akkor is max, egy ,jóindulattal elfogadhatót tud összehozni.Én legalábbis igy érzem. Köszönöm , hogy olvassátok.

Válasz

juhasz aron üzente 12 éve

ezzel azt hiszem, hogy teljes mértékben egyet tudok érteni

Válasz

Tövisi Eszter üzente 12 éve

Zoltán, szerintem sokak nevében is mondhatom, hogy egyszer szívesen ülnék melletted egy tábortűznél és csak hallgatnám a történeteidet:) Rémusz bácsi jutott eszembe:)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Köszi, hogy olvastátok --a hibát javitani fogom. Mindenkivel történik valami , de van aki nem is veszi észre , van aki észreveszi de nem érdekli ,van akit érdekel, de megtartja magának . És olyan is van aki , elmeséli másoknak is , hátha másnak is tetszik. Mi emberek már csak ilyenek vagyunk.

Válasz

William Morgenthaler üzente 12 éve

Most a végén esett le, hogy mit jelent a cím. Először úszó emberre gondoltam :-). És szerintem is jó volt a történet. "Barátunk egy kissé egy kissé távolabb ment" - ha hibát keresnék, akkor ez az ismétlés lenne feltűnő.

Válasz

Erica Tailor üzente 12 éve

:)) Olyan jó kis történeteid vannak :)

Válasz