Knizner B. Sylvia üzente 13 éve

Ez érdekes volt! Mennyi félelem van benned, és még el is gondolkozol rajta???? Én is félek, de csak akkor, amikor elkezdek rágódni rajta, amúgy inkább nem is gondolok rá, mert jön valami és.....

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Talán te, a személyiségedből adódóan inkább csak ezt a részét érezted át jobban. Mindenkire más hatással volt, a lényeg pedig, hogy hatással volt:)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Ha te nem szomorkodtál, akkor minden rendben. Csak nekem valahogy úgy jött le, mintha, és ezért szomorodtam el.

Válasz

Hájas Csilla üzente 13 éve

Juj, te Eszti, ebbe beleborzongtam, olyan jó lett! :) gratulálok! :)

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Köszönöm a hozzászólásokat és nagyon örülök, hogy nem sikerült mindenkit elszomorítanom:) Az ilyen dolgok, mint a félelem is, hozzánk tartoznak, mindennapjaink édesítői-keserítői, nélkülük valóban csak az unalom maradna.
Szóval ne féljetek félni:))) Úgy is mondhatnám: féljetek bátran!:D

Válasz

K. Katey üzente 13 éve

Esztiiii ez de jó. :) :) mármint nagyon jól megfogalmaztad, olyan Esztisen. kicsit félelmetes visszaolvasni a saját félelmeimet más tollából (ugyanis én még félek kimondani, esetleg leírni).
úgy szeretem, hogy egy ilyen félelmetes dolgot, mint a félelem, ilyen könnyeden körbe tudsz írni. az ember érzi a lényeget, mégsem szomorodik el, mert a megfogalmazás nem engedi. :) :) hűűű... :D

én is ettől félek a legjobban: Attól is félek, hogy meghalok. A fizikai haláltól is természetesen, de ami ettől még rosszabb: belül. Hogy egyszer azon kapom magam, nincsenek szavaim, érzéseim, nincs mosolyom.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Egyet kell értsek veled!

Válasz

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Nem csak hőmérsékletingadozás van, van hangulatingadozás is, és az jó.Cogito ergo sum. Az ember gondolkodo lény és az a legtermészetesebb, hogy félelmei, örömei, bánatai sikerei vannak. Nem lehetünk mindig boldogak , a jóból is megárt a sok. Ha nem lennének ingadozások , tulságosan egyhangu, unalmas lenne az élet. Mert ez az élet olyan , hogy nem oszt egyformán mindenkinek mindenből, van aki ingyen kapja van aki megdolgozik érte. Mi az a kis félelem ahhoz , amikor vidám vagy és szállsz , és röpködsz.. prozában versben, mindenben. Azért kell a félelem ,hogy édesebb legyen a jó kedv, a vidámság a boldogság. És a legjobb , hogy bennünket is gondolkodásra késztetsz: Nagyszerű!!

Válasz

Erica Tailor üzente 13 éve

"Amikor majd a hordozói eltűnnek, a Félelem teljesen magára marad."

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Talált, süllyedt :)

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Megvan, Frank Patrick Herbert.

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ez nagyon jó, kitől származik?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

"A félelem az elme gyilkosa. A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek félelmemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetem, követem az útját. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam."

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Írok egyet a szomorúságról is...

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Á, csak a vége. Nem akartalak elszomorítani, én egy percig se búslakodtam, miközben írtam:) Csak időnként elgondolkozok ilyen és ehhez hasonló fogalmakon, aztán a múltkor akadt pár percem leírni.
Jobban belegondolva tényleg szomorú. Nem kéne ilyeneken gondolkodnom:)
Viszont kiderült, hogy szomorút is tudok írni:)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Eszter, ez nagyon szomorú! Ez még számomra, aki szomorúságból vagyok összerakva, is túlontúl szomorú...

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Hát, itt a végét nem tudom szép, egyenes sorba tenni, akárhogy akarom. A network nem akarja:)

Válasz