William Morgenthaler üzente 13 éve

Én sem tervezek mostanában novella írást. Nagyon nehezen jönnek az ötletek ezért ha akad egy, akkor azt jól körbejárom.
Ez az írás elég hatásos lett. Különösen az tetszik, hogy nem végződik jól. Az elrontotta volna a hangulatot.

Válasz

Deák Anita üzente 13 éve

Köszönöm a hozzászólásokat! :)
Csilla, igazából nem tervezek folytatást... Szerettem volna így lezáratlanul hagyni és az ember képzeletére bízni, hogy akkor mi is fog történni :). Bár ki tudja, milyen kedvem lesz éppen :)

Válasz

Knizner B. Sylvia üzente 13 éve

Szomorú történet! Sajnos ilyen is előfordul. :(

Válasz

Hájas Csilla üzente 13 éve

nagyon megható, lesz folytatása? A kellőképpen és a máris, egybeíródik, más hibát nem találtam. :)
Ingrid, lesznek novellák, ne aggódj, habár az én stílusomban, amiket te nem annyira szeretsz. :) Ja, a másik név Penckófer János. :)

Válasz

Bökös Borbála üzente 13 éve

Nagyon megható, nagyon szép történet, gratulálok! :)

Válasz

Deák Anita üzente 13 éve

Ki szeretne?... De sajnos rengeteg ilyen szülő és család van. Én az ilyen embereket/ szülőket tisztelem a legjobban...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Megható történet. Őszintén mondom, nem lennék egy ilyen szülő helyében. Végtelen lelki erő kell hozzá, az biztos.

Válasz

Deák Anita üzente 13 éve

Mostanába valahogy csak ilyenek születnek :S...

Válasz

Deák Anita üzente 13 éve

Hú, köszönöm a javításokat! Igazság szerint késő este írtam meg és nem olvastam át a végén :$... Öreg hiba
Néhol nem csak a "magyaros" kifejezésekkel hanem magával az idővel/ időrenddel is bajba voltam. Először jelen időbe keztdtem az írást, aztán rájöttem, hogy úgy mégsem lesz valami jó.
A betegségről pedig annyit, hogy szerettem volna bele szőni a történet vége felé, de valahogy sehogysem illet be :S... De majd még ezen is dolgozok.
Mégegyszer köszönöm a tanácsokat, lesz mit javítanom :)

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Hú de szomorú:(

Válasz

héder ingrid üzente 13 éve

Végre, nem egy regényrészlet. Mostanában sajna nem akad túl sok novella az oldalon.
1. -Jól vagy kicsim? -- felszólítás előtt vessző, a Kicsim nagy, de gondolom, véletlenül írtad kicsivel, mert a többi már helyesen van.
2. Csak úgy mint húsz perccel azelőtt -- mint előtt vessző
3. Istenem mennyit változott -- mennyit előtt vessző, mondat végére "!"
4. Persze Ő próbálja elhitetni a családdal, -- teljesen felesleges az "ő"
5. nyilván én is rég bedőltem volna Neki -- nem értem, miért kell naggyal írni.
6. újdonsült -- kéne elé egy "az"
7. Persze Kicsim -- felszólítás előtt vessző
8. húzódtam le a leállósávba és tettem ki -- lehúzódtam, kitettem
9. Ekkor egy pillanatra úgy éreztem, mintha a szívem megszűnt volna működni mint szerv -- ez nagyon kis ügyetlen és elrontja a hangulatot.
10. Egy pár másodpercig csak -- nem kell az "egy". Igyekezd kerülni, mert általában nem szeretik az íráshoz valamelyest értő olvasók. Én is sokszor kikaptam érte.
11. Egy ideig észre sem vettem, hogy sírok, csak mikor már a szemfesték kellő képen kicsípte a szemeimet. -- ez a mondat így nem jó. Pl: Csak akkor vettem észre, hogy sírok, amikor a szemfesték már kicsípte a szemem., helyesen: kellőképpen
12. belenéztem a tükörbe és undorodtam magamtól -- nagy kezdőbetűvel
Szomorú, életszagú történet. Kicsit átgyúrva nagyon élvezetes olvasmány lehet belőle, viszont hiányoltam azt, hogy nem árultad el, a kislány voltaképp milyen betegségben is szenved. Korai öregedés?

Válasz